Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

73a. kép. Fv. Sándor u. 38. A lakóház megszélesítésének és átalakításának terve; 1930. 73b. kép. Fv. Sándor u. 38. konyhát is leválasztott, a bővítések révén egy kétszobás, illetve két egyszobás lakás született. A típustervtől eltérő, de a szegedi hagyományokhoz igazodó homlokzat-ornamentikát leegyszerűsítette; a falfelületet dörzsölt kőporos vakolattal burkolta. A típusterv egytraktusos oromzatánál eleve szélesebbre szerkesztett, napsugárdíszes oromfal helyére Majláth Kálmán kiskundorozsmai kőműves mester téglafalat tervezett a korra jellemző, egyszerű ornamentikával (73a. kép). Végül szerencsés módon megtartották a faoromzatot, s azt illeszkedően, sima deszkázassál szélesítették meg a tetősík megtörésével. Egyúttal a telek utca menti, átellenes sarkába, a magas, falazott, vakolatlan téglakerítés mögé melléképületet építettek a szabálytalannak ítélt, régi mosókonyha és szín anyagának fölhasználásával. A két raktárhelyiségből, kocsiszínből és három fáskamrából mindössze egy raktárhelyiség valósult meg. A lakhatási és használhatási hozzájárulásban előírták, hogy „60 napi határidőn belül a padláson levő kéményajtók befalazandók, helyettük a tetőre kibúvó nyílás és a kémények mellett kéményseprő járda alkalmazandó". A terven már szerepel a ma is látható, fejezetes pilléres téglakerítés a kapu fölötti szegmentíwel és hagyományos kidolgozású, háromszárnyú fakapuval. Az építtető kérelmezte az átalakításért járó házadómentességet.

66 Leírása: A megszélesített, utcai homlokzaton jelenleg egységesen a hagyományos méretűnél kissé nagyobb ablakok nyílnak 1 + 2 nyílásritmussal. Körülöttük sima vakolatkeret; a homlokzatot hasonlóan egyszerű falsávok tagolják a megvalósult helyi hagyományok szerint (szemben a típusterv ikerablakával). A patinás megjelenésű, teljesen ép, napsugárdíszes oromzat a típustervtől eltérően bő másfél traktus szélességű, valamint nélkülözi a terv dekoratív, erőteljesen fogazott verébdeszkáit és csipkézetét. hét rekeszből álló zsalugátersávja viszont változatosabb, mint a típusterven jelölt: a középső, fél kisnapsugarat két oldalról széles gérbéllés, egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén - a terven jelölt, csúcsán álló négyzettel szemben - a megszokott módon függőleges téglalap alakú a kis szellőzőnyílás (73b. kép). Az épület mellett jelenleg stílusidegen, sima bádogkapu. Fv. Sándor u. 56. Baráth-ház Története: {*"Sándor-utcza eddig még nem számozott általam a kir. biztosságtól vett M betűvel jelölt telkem " >) Az újjáépítés során újonnan kitűzött utca portái sajátos módon a nagyárvizet követő két év múltával sem rendelkeztek még házszámmal. A 181 Doles telek utcavonalának jobb oldalára Baráth Imre és neje, Nagy Teréz építtetett földszintes lakóházat és mögé, az udvar hátsó végébe melléképületet. Az építési engedély iránti kérelmet 1881. március 22-én nyújtották be a Nagy József által szignált,/! jelű típusterv kíséretében: ,/1 telek jobboldalán álló egyszerű lakház. 1 szoba, konyha és kamra". A félnyeregtetős, „állandó" melléképületről a Tiszti nevű rajzoló egy nagyon szép, igényes tervrajzot állított össze, a klasszikus háromosztatú, szabadkéményes ház kamrájának helyén istállóval. A lakóhelyiségekbe gazdagon profilozott, váztáblázatos ajtókat szántak beépíteni. Az április 4-én kelt engedélyben előírták, hogy „az udvari épület azon részének padozata, mely lakásul szándékoltatik használtatni +7,11 méterre teendő, és a falak 0,48 mtr. vastagságban építendők". Az 1882. december 15-től érvényes lakhatási és használhatási engedély szerint „az engedélyezett melléképület csakis istálló helyiségnek használható"; az udvari lakóház ekkorra még nem készült el.

67 Leírása: A típusterven az 5,70 m x 13,20 m alapterületű, egytraktusos főépület a klasszikus paraszti lakóház elrendezését mutatta: a pitvaros, szabadkéményes konyhából nyílt a búboskemencés szoba, illetve a kamra. Az utóbbi mellett időközben kis toldalékkal bővítették az épületet. Az udvari homlokzaton ma is figyelemreméltók a bejárat félköríves, napsugárosztású fölülvilágítója és kétfelől a hagyományos, nagyméretű, apróosztásos verandaablakok. A szoba két ablakát a közelmúltban stílusidegen, háromszárnyú nyílászáróra cserélték. A terven is szerény vakolat-ornamentikából látható még a húzott, profilos főpárkány; alatta a falfelületet kőporos vakolattal burkolták.