Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
építtette Csányi Pál és neje, Bitó Veron magasföldszintes lakóházát. Az építés iratai sajnos nem utolérhetők. A lakóház bütüjénél a telek hátsó, kertrészét két új, kicsi telek számára leválasztották 1948-ban. 59 Leírása: A kéttraktusos lakóház alagsorral és magasföldszinttel a részletgazdag eklektika stílusában épült, hirdetve tulajdonosa módosságát. Az épület bár sajnálatosan megviselt állapotban -, híven megőrizte eredeti, igényesen megformált megjelenését (67a. kép). Az utcai homlokzaton egységesen hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló ablak nyílik 1 + 2 nyílásritmussal; velük egyező a hosszabbik, utcai homlokzat két ablaka is. A falfelületeket igényes részletképzésú, kompozit fejezetes pilaszterek tagolják az oromzatos homlokzaton, míg a hosszoldalon ugyanezen szerepet egyszerűbb fejezetű pilaszterek töltik be. A főhomlokzat ablakai húzott, profilos vakolatkeretbe foglaltak; fölöttük míves állókonzolok tartotta, vízszintes szemöldökök és fekvő S alakú, indás ornamentikákkal gazdag frízek. A patinás megjelenésű, ép, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja kissé magasabb a Szegeden megszokottnál; kilenc rekeszéből a középső, fél kisnapsugarat két oldalról gérbéllés, ferde lécezés, egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum két hegyesszögét szintén egy-egy legyező foglalja el; középen négyszögletes a kis szellőzőnyílás (67b. kép). 67a. kép. Fv. Liszt u. 2.-Hajós u. 26. 67b. kép. Fv. Liszt u. 2.-Hajós u. 26. Fv. Sándor u. 8. Adok-ház Története: A 269 öles telek utcavonalának jobb oldalára Adok István és neje, Szűcs Teréz épített földszintes lakóházat, valamint fásszínt az udvar és a kert határvonalának közepére 1898-1899-ben. 1902-1903-ban a zömök lakóépület folytatásában Szél Mihály toldalékot emelt, „melben lesz bor pincze, magtár és kamra, és az utczai lakházon lévő bejárati ajtó kivevését, helyébe ablaknak a betévését" valósította meg Gazdag János építő igényes kivitelű terve alapján. A hatóság előírta, hogy „a toldalék épület padozata a már meglévő épületével megegyező magasságra helyezendő". A pince födémét három kosáríves hevederrel támasztották alá. A 7,84 m x 15,45 m alapterületű, nyitott, pilléres folyosójú lakóház szabadkéményes konyhájában ekkor egyaránt szolgált rakott és takaréktűzhely. A hosszában 7 m-rel megtoldott épület kétállószékcs fedélszerkezetű félköríves padlásszellőzőkkel. E toldalék további folytatásában szín és istálló épült 1903-1904-ben. 60 Leírása: A kéttraktusos lakóház utcai bütüjén jelenleg is hagyományos méretű, de új, zsalugáteres ablakok nyílnak 1 + 2 nyílásritmussal. Az egykor volt, finom részletképzésű ornamentikára ma már csak a tagolt, húzott, profilos főpárkány utal. A patinás megjelenésű, teljesen ép, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső gérbéllést két oldalról fenyőminta, ferde lécezés és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a zsaluleveles, kis szellőzőnyílás. Az épülethez pilléres, vakolatlan téglakerítés csatlakozik. Fv. Sándor u. 16. Kakuszi-ház Története: A Tápai János tulajdonában álló telek utcavonalának jobb oldalára Kakuszi József és neje, Frank Ilona építtetett földszintes lakóházat. Az építési engedély iránti kérelemhez a Mészáros István építő által szignált tervet mellékelték, amelyet sajátos módon piros és alig látható, sárga színű tussal rajzoltak. Az 1887 júliusában kelt engedélyben előírták, hogy „1 -őr a földszinti padozat a kitűzendő +7,11 mtr magasra emeltessék; 2- or a falak ... +8,22-ig faltéglából épüljenek; 3- or a szoba magasság 2,85 méter betartassék; 4- er az úteza vonalán kívül 2. lépcsőnél tőbb nem alkalmazható. Az építkezés megkezdése előtt azonban folyamodó a tulajdonostól kérdésben forgó telken az építkezést engedélyező nyilatkozatot a mérnöki hivatalnál bemutatni köteles. " A terv szerint 8,19 m x 19,32 m alapterületű lakóházban pilléres folyosó húzódott az utcai szoba konyha - udvari szoba helyiségek előtt; az utóbbi alá pincét mélyítettek. A lakhatási engedély mindössze három hónap múltával, 1887. október 29-től jogszerűvé vált.
