Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

1893-ban a lakóház mögé, köz kihagyásával kerti színt állítottak. 1898- 1899-ben Kakuszi József a meglévő lakóház folyosójának utcai felében egy konyhát, s mellette egy előteret alakíttatott ki; ezáltal két, egymástól teljesen független, szoba-konyhás lakás jött létre két, udvari előlépcsős bejárattal. Az építési engedélyben kiemelték, hogy „az útczai homlokzat nagyjában és egészében változatlan marad, mindössze a mostani útcza ajtó helyére helyeztetik egy ablak, a meglevőkhöz teljesen hasonló kiképzéssel; a falak előírásos anyagból készítendők; a kémény a tető serény {J)fölé 80 cm-rel emelendő". A váztáblázatos, apró osztású fölülvilágítóval megemelt, utcai bejárat helyére tehát mindössze egy évtizedig szolgált; helyére a másik kettővel egyező, a korára jellemző, hat szemre osztott ablak került. A házban finom profilozású, váztáblázatos ajtók nyíltak; a tetőszerkezet kétállószékes. 1903-ban a kerti szín mögé mosókonyha és fásszín épült.

61 Leírása: Az utcai homlokzaton jelenleg a hagyományosnál kissé nagyobb méretű, új, zsalugáteres ablakok nyílnak 1+2 nyílásritmussal; körülöttük - a terven jelölt, vízszintes szemöldököt és vakolattükrös frízt fölváltva - ma csak sima vakolatkeret. A homlokzatot klasszikusan elegáns pilaszterek tagolják; fölöttük húzott, profilos főpárkány. 68. kép Fv. Sándor u. 16. A gondosan karbantartott utcai homlokzatot - a tervezett végdeszkázás helyett - teljesen ép, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat koronázza. Zsalugátersávja hét rekeszből áll, melyek meglehetősen szélesek: a középső, fél kisnapsugarat két oldalról ferde lécezés, gérbéllés és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis, zsaluleveles szellőzőnyílás (68. kép). Az épülethez deszkakapu csatlakozik. Fv. Sándor u. 22/B Barna-ház Története: A 241 Doles telek utcavonalának jobb oldalára Barna Sándor és neje, Kondasz Rozál építtetett földszintes lakóházat, melynek levéltári iratai nem utolérhetők. 1930-ban a meglévő lakóház mögött, a telek hátsó sarkába, egy melléképület helyére Ördög András udvari, földszintes lakóépületet emelt; majd 1938-ban egy utcai, emeletes lakóházat építtetett. A telket időközben megosztották.

62 Leírása: A kéttraktusos lakóház tornáca mára beépült; utcai bütüje nyílás nélküli. Az eredetileg volt, két ablak helyén jelenleg egy stílusidegen, széles ablak foglal helyet. A homlokzatot tagoló pilaszterek sajátos, art deco-t idéző fejezettel rendelkeznek; őket fölül vízszintes falsáv fogja össze. A patinás megjelenésű, teljesen ép, napsugárdíszes oromzat az udvari traktust csak részben koronáz69. kép. Fv. Sándor u. 22/B. za. Zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső gérbéllést két oldalról kettős vakzsalugáter, ferde lécezés és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás; a hegyesszögekben megismétlődnek a legyezők (69. kép). Fv. Sándor u. 30/B Gombos-ház Története: A 311 öles telek az 1880-as években Csikós Ferencz tulajdonában állt. Az utcavonal jobb oldalára Gombos Imre építtetett földszintes lakóházat és mögé egy fásszínt. Az építési engedély iránti kére-