Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
s onnan nyílt az utcai, búboskemencés, valamint az udvari szoba. A belső ajtók is gazdagon profilozott, váztáblázatos minőséget képviseltek. Pincét csak az utóbbi helyiség alatt mélyítettek a hátsó bütün való lejárattal. A folyosót időközben beépítették; a magas, fölülvilágítós, váztáblázatos, bejárati ajtót keskeny, de osztás nélküli ablakkal váltották föl. Az eredeti ablakokat szélesebbre, újabb formájúra cserélték már 1973 előtt. Az utcai homlokzat pilaszterekkel volt tagolásából mindössze a 2 + 1 nyílásritmus maradt meg. A homlokzatot - a tervezett végdeszkázás helyett jó állapotú, ép, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat koronázza, melynek zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső, fél kisnapsugarat két oldalról gérbéllés, ferde lécezés és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás (65c. kép). Az épülethez stílusidegen, alumínium trapézlemez kis- és nagykapu csatlakozik. Fv. Kecskeméti u. 14/B Fodor-ház Története: A 632 I öles, mély telek utcavonalának jobb oldalára Fodor Sándor és neje, Kónya Julianna építtetett egy földszintes lakóházat; mellé, az udvar közepére, előkert elhagyásával egy ideiglenes épületet is emeltek. Az építkezés iratai sajnos nem utolérhetők. Annyi tudható még, hogy az utóbbi, kisebb házat - „a még 1889 évben épült, és 1905 évben tatarozott udvari épületet" - özvegy Hevesi Ignátczné alakíttatta át egy 1905. évi tanácsi határozat utasítására kezdeményezett, 1906-1908 közötti, hatósági ügyintézéssel. A terven mint „kijavított mellék épület" tüntették föl. A félnyeregtetős, háromosztatú épület - mosókonyha és két kamra - hátsó és válaszfalai megtartásával új elülső és végfalakat kapott; a válaszfalak hátsó bütüjénél egy-egy kürtös kémény. Homlokzatán két ablak és két váztáblázatos ajtó nyílt. Ekkor a főépület mögött - az udvar és a tekintélyes méretű, hátsó kert közötti határvonalig húzódóan - szintén állt egy melléképület; vele szemben fáskamrák. Az udvar közepén, hosszában helyet foglaló, átalakított melléképület egyúttal kijelölte a mögötte fekvő, az udvar területéből kiszakított, kisebb kert sarkát is. A tágas telket időközben e melléképület eleje mentén megosztották. 56 A lakóházat 1938-ban Süveg Mihály városi főkertésztől Galiba Ferenc földműves vásárolta meg. 57 Leírása: A lakóház már 1906-ban az eredetinél jóval hosszabb volt; majd közepén egy rövid, udvari keresztszárnnyal is bővítették. Az utcavonal és közötte - ritkaságszámba menően - a mai napig megmaradt nyitottan a faoszlopos ereszalja az utca felől tömör homlokzati szakasszal. Az utcai szobát két, hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló ablak világítja meg. A homlokzatot lizénák tagolják, melyeket a párkány helyén vízszintes falsáv fog össze. 66. kép. Fv. Kecskeméti u. 14/B. Faoszlopos, nyitott ereszalja és csipkemintás kúpcseréppel szegett, hódfarkú tetőhéjalás A kis szépséghibával javított, alapjában szép kidolgozású, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat nem rendelkezik zsalugátersávval. A napsugármotívumot kétfelől, a hegyesszögei helyén egy-egy legyező fogja közre; az oromzat közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. A patinás hódfarkú cseréppel födött tetőt a gerincen leszegő kúpcserepek különlegesen dekoratív, csipkeszerű díszítése a népi formavilágú szecessziót idézi (66. kép). Az épülethez vakolatlan téglapillérek között tömör deszkakerítés és hagyományos szerkesztésű deszkakapu csatlakozik. Fv. Liszt u. 1. Kopasz-ház Története: (Liszt u. 9. >) A 158 _öles telek utcavonalának bal oldalára özvegy Kopasz Andrásné született Bába Erzsébet építtetett egy magasföldszintes lakóházat. Valószínűleg a közeli Kistisza utcában több ingatlant is birtokló, tehetős hajósgazda Kopasz családhoz tartozott. Az építkezés iratai sajnos nem utolérhetők. 58 A sokemeletes, lakótelepi épületek között néhányadmagával szigetszerűen meghagyott házak egyikeként jelenleg régi korok hangulatát idéző vendéglátóhelyként hasznosítják. Leírása: Az egytraktusos lakóház két-két alagsori, illetve magasföldszinti ablakkal rendelkezik, s stilizáltán őrzi az eredetileg volt homlokzati ornamentikát. Az udvar felé nem túl szélesen túlnyúlik az eresz, amely alatt jelenleg - külön tetőzettel és a főépülettől eltérően téglaburkolattal - széles toldalék húzódik. Az utcai homlokzatot ép, egyszerű, egy traktus szélességű, csüngőereszes, napsugárdíszes oromzat koronázza zsalugátersáv nélkül. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. Fv. Liszt u. 2. - Hajós u. 26. Csányi-ház Története: (Liszt u. 12. >) A 180 Holes saroktelek két utca által közrefogott sarkába, jobb oldalra csőén