Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

1912-1914 között özvegy Csíkos Pálné mosónő átalakíttatta az épületet Dobó János kőműves mester terve alapján. Ennek során egyrészt kétkürtős kéménnyel váltották föl az eredeti konyha szabadkéményét, másrészt a pilléres folyosó utca felőli szakaszát beépítették egy másik konyha és egy kamra számára. Az utcai bejárat helyén ekkor már a szobáéival egyező ablak nyílt. A bővítés a lakóházban - változatlan alapterületen - két szoba-konyhás lakás kialakítását tette lehetővé, s mindkét szobát ekkor már hengeres kályha fűtötte. A lakhatás föltételeként előírták, hogy a „tulajdonos tartozik 90 nap alatt a padlás feljárót tűzmentes ajtóval ellátni". Az ennek teljesítésében történt, 17 napnyi késedelem miatt kirótt, szigorú pénzbírság alól föllebbezés révén sikerült mentesülnie.

53 A folyosó hátsó részét is - egy kis rész kihagyásával - időközben beépítették. Leírása: Jelenleg egységesen hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló ablakok törik át a homlokzatot 1+2 nyílásritmussal. A két eredeti ablakot a terv szerint közös szemöldök és könyöklő fogta össze; a homlokzatot pilaszterek tagolták. Ezekből utóbb jelzésszerű homlokzat-architektúra maradt fönn. Az utcai homlokzatot megkoronázandó zsalugátersáv nélküli oromzatot terveztek két hegyesszögében egy-egy legyezővel. A mára patinás megjelenésű, egyben teljesen ép, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat végül zsalugátersávval készült: a középső gérbéllésX. két oldalról fenyőminta és legyező fogják közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis, zsalulemezes szellőzőnyílás (64b. kép). Az előkert előtt hézagos léckerítés. Fv. Kecskeméti u. 11/B Báló-ház Története: A telek az 1879. évi nagyárvizet követően Kiss Mihály és neje, Karászi Teréz tulajdonában állt. Az utcavonal bal oldalára Báló Antal először egy félnyeregtetős, udvari lakóépületet (szoba és szabadkéményes konyha), valamint kamarát építtetett 1881ben, Kirner Ede építész terve alapján. Az épület padozata + 7,11 m magasra volt teendő. Ugyancsak Báló Antal emeltette az utcai lakóházat az utcafront és a melléképület közé. Az építési engedély iránti kérelmet 1882. július 10-én nyújtotta be a Gazdag János építő által szignált, igényes kivitelű terv kíséretében (65a-b. kép). A július 24-én kelt engedélyt követően szűk öt hónap múltával, december 15-től már hozzájárulást nyert a lakhatáshoz azzal, hogy „az udvari melléképület csakis háztartási célokra, de lakásul nem használható". 1932-ben a megosztott telek leválasztott részére Schubert Emil emeltetett udvari, földszintes melléképületet. 1942-ben Juhász Géza építtetett kocsiszínt és kőkerítést.

54 Az 1970-es évek elején Bozóki Ferenc és felesége lakta a házat; az ő visszaemlékezésük szerint 194265a. kép. Fv. Kecskeméti u. 11/B. metszet; 1882. 65b. kép Fv. Kecskeméti u. 11/B. homlokzatterv; 1882. 65c. kép. Fv. Kecskeméti u. 11/B. ben Kapitány Lajos őrmestertől vették. A harmadik ablaknál trafik működött, aminek helyét a vásárlás esztendejében fürdőszobává alakíttatták. A telek túlsó felét fakereskedésként használták.

55 Leírása: A 8 m x 13,30 m alapterületű, háromosztatú lakóház pilléres folyosójáról lehetett a pitvaros, szabadkéményes konyhát megközelíteni,