Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

Érdemes ennél a jelentős és szinte alapvetőnek is tekinthető kérdésnél a már meglévő külföldi és hazai szabadtéri muzeumok /Skansen/ hasonló jellegű feladatait - ha csak röviden is - áttekinteni. Çp'ô ItfGt A nagyszabású, évtizedes múltra visszatekintő svéd, norvég, dán, stb. szabadtéri muzeumokban elhelyezett épületek szinte kivételeikül fából épültek. Elvétve, igen kis számban találhatók köztük földből, kőből és téglából épült épületek. A faépületek egyes részletei /kemence, kémény, padozatburkolás, stb./, ugyan kőből és téglából is épültéézeknek a szerepe és jelentősége azonban az épület teljességéhez képest elenyésző. Liagyarországon a balassagyarmati Palóc láuzeum palóc háza és belsősége - amely néprajzilag is teljes értékű és anyagi e

redetiségében is hiteles - teljes egészében faépitkezés, részben tapasztassál, igen kevés, jelentéktelen kő felhasználásával. A veszprémi Bakonyi Múzeum bakonyi háza viszont egészen kőből épült /kevés tégla felhasználásával/; éppen az épitőanyaga következtében "

anyagi eredetiségében" egyá

ltalán nem, s még a "forma történeti" hitelességében is kevésbé hiteles. Az elmondottak alapján meg állapitható, hogy a szabadtéri néprajzi múzeum tudományos - elsősorban történeti-néprajzi és épitészettörténeti-müszaki^es gyakorlati - muzeális feladatai egyaránt rendkívül szerteágazók, sokfélék. Mintegy ismétlésül jjSjmáidWmeg, hogy a népi műemlék muzeális, szabadtéri múzeumi jellegű felnasználása természetszerűleg annak gondos és teljes értékű, s néprajzilag hiteles berendezését, felszerelését követeli meg, amint erről már a korábbiakban is megemlékeztem. à népi műemlék muzeális, szabadtéri múzeumi jellegű elhelyezése, gondozása és kezelése elsősorban is a sajátos