Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

néprajzi muzeológia feladata, az épület^ műemléki jellegének a teljes figyelembevételével. íllgt/log^. Az általános műemléki és műemlékvédelmi rendelkezések/a múzeumi kezelésbe vétellel egyidejűleg megszűnnek , s azokat a továbbiakban már a muzeológiai védelem, gondozás /pld. karbantartás/, egyszóval a muzeális kezelés váltja fel. A szabadtéri néprajzi múzeum általános elvi és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatosan még, az egyik alapvető kérdést - az elhelyezés, a terület kérdését - kell megvizsgálnunk. Ü.IMAN ócz.Y@) Àz e

^^ß

i számos terv, javaslat és előterjesztés általában megegyezett abban, hogy a magyar szabadtéri néprajzi múzeum az ország fővároséban, vagy közvetlen környékén, a Iá.N.M. Néprajzi Múzeum szerves kiegészítéseként épüljön fel. Ezt az általános elvi álláspontot ma is egyedül^ he4L JO^iL^U , - 22 lyesnek kell tartanunk. Más kérdés azonban, hogy Budapesten, helyesebben Nagybudapesten hol lenne a legalkalmasabb - hosszú évtizedekre is, fejlődésében akadálytalanul alakitható - elhelyezés. A közel félévszázad alatt a Városliget és a Margitsziget mellet^állandóan visszatérő tervként ismertük - nyilván a Képrajzi Múzeum szoinszédsága révén is - a Népliget [/"elhelyezésének a gondolatát. "* Az elmúlt években, ujabb elgondolások és szorgalmazások révén a Zugliget, a Hűvösvölgy egyik lankás területe, a Szépvölgy - Újlaki hegy és a Hármashatárhegy közötti - változatos tája merült fel a szabadtéri néprajzi múzeuma elhelyezésével kapcsolatosan. A M.T.A. II.Osztálya megkeresésére a Budapesti Városi Tanács VB. VIII.Városrendezési és épitészeti osztálya meg-