Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

rajai Társaság megalakulására, a magyar folklóréban jelentkező európai perspektívákra /Katona Lajos, Herrmann Antal tevékenységére/. A hetven-nyolovan esztendővel ezelőtt felvetett eszmék, gondolatok és eredmények ma is hatnak, alapot Jelentenek a további munkához ós napjainkban is érlelődnek. már/ T Herman Ottó és Jankó Jánosra mult század végén felvetik a szabadtéri museum eszméjét és különböző módon, a szerény lehetőségekhez igazodva, valósítják meg; - s elgondolásaikkal ós tetteikkel megelőzik a svéd Iíazelius Artúr törekvését, akit pedig a szabadtéri muzeumok szervezése terén úttörőnek könyvelt el a tudomány. A korszak társadalmi szemlelete, a néprajzi törekvések mögött álló társadalmi ós anyagi tényezők erőtlensége miatt Jankó János ós Herman Ottó kezdeményezései "formában" nem maradhattak reánk, de eszméjük évtizedeken át a tudomány ós a társadalmi mozgalmak területén tovább élt. Györffy István, Viski Károly, Vargha László, Domanovszky Oyörgy vetik fel újból és újból a magyar Skansen gondolatát. A gondolatok ós tervek szélesednek, amelyekhez csatlakozik a népi műemlékvédelem jelentőségének felismerése is: as etnográfusok törekvése számtalanszor találkozik az építőművészek elgondolásával, a történeti stílusok műemlékeit gondozó művészettörténészek és mérnökök igényével. Mai, széles alapokon nyugvó megbeszélésünknek az a célja, hogy felmérje az addigi törekvéseket. De nem kívánunk csak a múltba tekinteni, hanem meg is kívánjuk valósítani, tovább akarjuk fejleszteni, a szocialista tudomány ós népnevelés igényeinek megfelelően formába kívánjuk önteni mindazt, ami elődeinknél csak úttörő törekvés volt. Tudjuk nagyon jól, hogy a szabadtéri múzeum ma többet és mást Jelent, mint 50-60 érvel ezelőtt. Elsősorban fában, kőben, építészeti formákban megjelenő hatalmas oklevéltára dolgozó népűnk életformájának. A szabadtéri