Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

múzeum is dokumentumok gyűjteménye, amely dokumentumok népünk gazdálkodási módjáról, társadalmi szervezetéről, technikai tudásáról, művészi Ízléséről, a magyar falu sajátságairól vallanak, tájak, korok és társadalmi rétegek szerint is. A szabadtéri múzeum tájakat, életformákat hoz közelebb hozzánk és lehetővé teszi mindannyiunk számára, hogy a valósághoz legközelebb álljunk, na dolgozó népünk múltját, Jelen életének a hagyományhoz kapcsolódé irányvonalait kívánjuk megismerni. A szabadtéri múzeum a leghitelesebben, a valóságnak megfelelően dokumentálja azt, hogy mit kellett megváltoztatnunk ahhoz, hogy felépüljön a szocialista falu* Mindebből az következik, hogy a szabadtéri múzeum nemcsak a tudomány tárháza, hanem a népmüvelés hatalmas eszköze is. Az ilyen intézmény a fiatalság érdeklődését éppenugy felkelti, mintahogyan bőviti a munkás ismereteit, elmélyíti az értelmiség tudását és arra hívja fel a falusi dolgozó figyelmét, hogy arcát a fejlődós lehetőségei felé fordítsa. Minden szabadtéri múzeum az idegenforgalom egyik gócpontja s igy egy-egy nép sajátságát, etnikai jellegét távoli területeken teszi megbecsülté. Amint a stockholmi Skansen me^ismerése szükséges a svéd nép megismeréséhez, ugy a mi megvalósítandó szabadtéri muzeumunk népi életünk megismerésének egyik leggazdagabb forrása lehet. Mai megbeszéléseink hozzásegíthetnek bennünket ahhoz, hogy részleteiben álljon előttünk a magyar szabadtéri múzeum problémája, különböző oldalról világítsuk me, jelentőségét, a megvalósítás szükségességét és lehetőségét. Az építészettudomány és a néprajztudomány képviselői tudatában vannak annak, hogy a szabadtéri múzeum megvalósítása a mai szocialista építés egyik része, hoz-