Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
FÜGGELÉK
6, A. Tanács ugy döntött, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre részleges és végleges megnyitási időpontjának kérdéseivel jelenleg nem foglalkozik. 7, A Tanács felkéri a művelődésügyi minisztert, hogy a néprajzi műtárgyaknak az országból történő törvénytelen kivitele meggátolása érdekében tegyen előterjesztést a kormányhoz. Budapest, 1970. november 5, Hoffmann Tamás s.k. Erdei Ferenc s.k. a Tanács titkára a Tanács elnöke FÜGGELÉK 76. HNtA-A 0 3 0 J 7 A Szabadtéri Néprajzi Muzeum ^ /Szentendre/ telepítési terve s-a Európa legtöbb országában épültek éa épülnek szabadtéri muzeumok, ïelepitési tervük korántsem tanúskodik azonos rendező elvekről. Ennek oka nemcsak abban keresendő, hogy az elmúlt nyolcvan év során váltakozó és általában javuló koncepciók jegyében fejlődtek a szabadtéri muzeumok, hanem abban is, hogy az egyes országok, tájak egymástól eltérő népi épitészeti kultúrája és ennek megfelelő településviszony ai is eredendően szabályozták a szabadtéri muzeumok telepítési terveit, Legrégibb gyűjtemények a skandináviaiak, amelyek botanikus kertekkel, állatkertekkel, szórakoztató parkokkal és különféle vendéglátóipari létesítményekkel egészülnek ki, mindmáig tanúskodván a mult század végének művelődéspolitikai igényeiről. /Ilyen rendező elvek szerint épült fel Budapesten is a milleneumi kiállítás néprajzi faluja a városligeti tó partján a mai Vajdahunyad*-vár, Széchenyi-fürdő, Vidám-park és az Állatkert közötti területen,/ Az utóbbi 30-40 évben létesített szabadtéri néprajzi muzeumok telepítési tervéből már általában kiiktatták a kiegészítő létesítményeket, mivel ezek konceptuálisán akadályozzák a tudományos igények kielégítését, a látogató figyelmét pedig elterelik a muzeológiaiáltal demonstrált problémákról. Mindamellett ezeknok a szabadtéri muzeumoknak a telapitési tarve rendszerint mindössze az esztétikailag mutatós építmények Összeállítására korlátozódott, eleve a felkutatható legrégibb építmények kiválasztását szorgalmazták és szinte alig törődtek az építmények formavilágát meghatározó társadalom és gazdaságtörténeti Összefüggésekkel, Igaz, számos országban a muzeológusok könnyebbségére szolgált, hogy a legtöbb tájon a népesség évszázadok óta már ne.a zárt falvakba telepedve élt, hanem magános szórványokon, azaz egy-egy család a másiktól teljesen izolálva építette fol házát, msly utóbbi gyakran a gazdasági rendeltetésű építményeket is nélkülöz-
