Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

te, egységes zárt tömege egyesitette a lakó- és gazdasági építményeket, * é II? "régiségük" pedig tipizálta őket. Az ilyen építmények kiválasztása és áttelepítése - figyelembe véve, hogy tájilag bizonyos egyöntetűség jellemzi okot többé-kevésbé megoldotta a szabadtéri néprajzi múzeum épületanyagának hitelességével kapcsolatos problémákat. Jóval nehezebb volt a szakemberek dolga olyan országokban, ahol zárt falutelepülásckből kellett a reprezentatív épület-típusokat kiválasztani. Általában itt is csak az esztétikai meggondolások játszottak szerepet /pl. ArnhenuHcllandia/, bár nem ritka, ha etnikai elv szerint is szelektálják, illetvo telepítik az épületeket /Bukarest, Románia/. Ezekkel a rendező elvekkel szemben súlyos kifogások merülnek fol, amint ezt az olmult évtizodok szakmai konferenciái, kiadványai stb. bi«. zonyitják* A logfóbb probléma a kiválasztott építmények történelmi hitelességével kapcsolatos, azaz rendszerint vitatható, hogy ez vagy az az építmény /esotlog építménykomplexus/ reprczentálja-o valamely nagyobi táj népi építészeti kultúrájának társadalmi osztályoktól és rétegektől, foglalkozási ágaktól és a népesség etnikai származásától meglehetősen bonyolultan meghatározott fejlődési tendenciáit. A tapasztalat azt mutatja, hogy a komplex követelményeknek csak nagyon ritkán és általában csak ott tudtak eleget tenni, ahol szórványtelepülések tájairól telepitettek át épitményeket, azaz, ahol a népi épiteszeti kultúra sajátos fejlődése objektive tipizálta ós tájanként szelektálta a muzeológiailag felhasználható épitményeket„ Mindezek olyan adottságok, amelyekkel a magyar szakembereknek számot kell vetni. Az elgondolások szerint a Szabadtéri Néprajzi Múzeum /továbbiakban SzNM/ Szentendre-Szabadságforrás 80 kh-nyi területén épül. A terep sik, enyhén lankás, egyharmad részében észak-dél irányú hegyvonulattal tagolt. A hegyvonulat és a sikság találkozásánál patak folyik, mely kettéosztja területileg a SzNM-ot és annak középpontjában mesterséges tó kialakítását könnyiti meg, A SzNM célja: ,.."a népi műemlékek többségének helybeni megtartása a város, közs égreniez ások, a benne lakók igónyo és a fenntartás magas rezsiköltsége miatt nem biztosithaté* Gélszerű ezért ezeknek az objektumoknak ogy részét - az Európában sokhelyt már kialakult gyakorlat szerint - egy helyen, ogy idegenforgalmi centrumban összegyűjteni és szabadtéri néprajzi gyűjteményben /skanzen/ bemutatni. A gyűjteménybe kerülnek a helyszínen felmért, szakszerűen lebénított, majd c. gyűjteményben újra felépített következő objektumok: elsősorban az egyes tájakra és társadalmi rétegekre jellemző műemléki lakóházak, gazdasági épületek /pajta, Istálló, kamra, ólak, stb,/ és ipari objektumok /szélmalom, viz:,malom, szárazmalom, kisipari műhelyek stb,/. A bemutatásnak cz a módja mélyrehatóbban és szemléletesebben érzékeltetné a parasztság XIX-OCX t századi műveltségi színtjét, mint általában a múzeumban rendezett néprajzi kiállítások," ,,. /MSzMF KB Agitprop