Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

építőanyag hitelességét sem biztosit ja. Egyik legkirívóbb eset, a Dusnok-i - Bács-Kiskun m.-i - Szélmalom esete, amelynél gondatlanságból a hiteles helyreállítás kérdésessé vált. Ezekkel szemben a Milota-i, Szatmár-Szabolcs m.-i lakóház, a Resznek-i, Zala m.-i pajta, dokumentációs anyaga már alapjául szolgálhat a hiteles helyreállításnak./ Ezekből következik, hogy már a bontási munkálatok, majd a szállítás'és raktáró- •/ zás során elengedhetetlenül szükséges konzerválásra, s a restaurálással kapcsolatos előmunkálatokra vonatkozó szakmai hitelességet biztosító felada\tokaX általában az előirásokat, nem tartották be. Jellemző példaként emiitjük meg, hogy a faanys.gkonzerválási munkálatokra ötvös-reataurátori végzettségű munkaerőt alkalmaztak. A NM korábbi vezetői és a MSZNM ügyének az elmúlt években közvetlen intézői, ugy véljük, hem voltak tudatában a feladat jellegével, néprajzi és műszaki sokrétűségével kapcsolatos roppant felelősségüknek. A MSZNM részletes tudományos tervének, programjának alapjául a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos tervének vázlaté /a továbbiakban: Tervvázlat/ c. 31 gépelt /sokszorosított/ oldal, terjedelmű füzet, az án. Fekete Könyv szolgál. Készitette: Barabás Jenő és Szolnoky L&jos 1967-ben. Tervázlat. 16 táji csoport ás 6 tematikai csoport megállapítását és megvalósítását javasolja, 53 lakó-, 98 gazdasági, és 74 egyéb épület, összesen tehát 225 épület áttelepítésével, újjáépítésével. ' . A Tervvázlat elbírálásánál figyelembe kellett vennünk, ho a szerzők, nem tisztázták , - nem is vizsgálták - és így nem is válaszolták meg azokat az általános és azokat a speciális népi műemlékvédelmi kérdéseket, amelyeknek a MSZNM épületeinek áttelepítésekor szükségszerben fel kellett merülniök - " s fel is merültek. A vonatkozó törvények, rendeletek alapján a helyszínen eredeti helyükön megtartandó népi műemlékek, és