Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
FÜGGELÉK
a MSZNM épületéének védelme problematikus, s még előzetesen tisztázandó lett volna. Az a /és a fennálló jogszabályokkal ellentétes/ felfogás ugyanis, hogy a népi épitészet teljes védelmét csupán az MSZNM /az országos, illetőleg a regionális szabadtéri muzeumok/ gyűjteménye biztositja, vitatható. Ez a felfogás jelentkezett a MSZNM tervpályázatán is /"Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Tervpályázat, 1967 14-old./, amel# egyértelmüleg megállapította és kimondta, hogy "Azokat a legértékesebb objektumokat, vagy műemléki együtteseket, amelyek idegenforgalmi centrumok közelébe esnek, s számukra megfelelő rendeltetés biztositható, helyben is rrtex lehet óvni! " /Kiemelés tőlünk/. Eft> a felfogás, és hivatalosnak is tekinthető álláspont /sőt gyakorlat/, viszont ellentmond a vonatkozó törvényes rendeletnek, amely határozottan kimondja, hogy: "A - nép rajzi jelentőségű - műemléket és annak tartozékait épségben és változatlan állapotban " - vagyis helyben - fenn kell tartani ? /1949. évi 13.tvr. 18.§.1.bek./ A Tervvázlat a továbbiakban nagy gondot fordit olyan vidékek /nagy- és kis tájak - s amelyek ugyancsak jelentősek/, népi építészetére is, mely vidékeken helyi, regionális szabadtéri gyűjteményt szerveznek, vagy ©észben már meg is valósítottak. /Például Zalaegerszeg: Göcseji Falumúzeum, Szombathely; Vpsi Falumúzeum, Nyíregyháza; Szabolcs-Szatmári Falumúzeum, stb./ Ugy véljük, hogy ezeknek és-a,későbbiekben valószínűleg még megvalósuló falumuzeumoknak "tervvázlata"- ' nak elgondolásaival a MSZNM Tervvázlatának elgondolásai nem minden esetben, kerültek összhangba. A Tervvázlat szerzői, ilyen jelentős,, műemléki értékű anyag áttelepítését vették tervbe, de ugyancsak kellő átgondoltság nélkül. Településtörténeti és műemléki együttes értéke suempontjáb.'l - például - kétséges, hogy Hemes borsóvá /Ssabolco-Szatmár m./ középkori református temploma ós a XVIII.sz. 2.felé ben épUlt fa haranglábja műemléki egységének megbontása a népi '.'pitószet műemlékvédelme szempontjából elfogadható-e?