Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
II. rész - A múzeum megvalósítása (1967-1972)
1 7. kép. Közlekedési út a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén. NM EA F 226609 (BALASSA M. Iván felvétele, 1968.) 800 négyszögöl terület nagy része mezőgazdasági müvelésben nyilvántartott ingatlan, ezért a tényleges felhasználás előtt a területet a termelésből ki kell vonni, melyhez a Járási Végrehajtó Bizottság hozzájárulása szükséges. A Néprajzi Múzeum természetesen az eljárást lefolytatta, és a mezőgazdasági miniszter az engedélyt megadta. Erről hivatalosan 17 intézményt kellett értesíteni. 81 A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága, a beruházás bonyolítója kérelmére, Szentendre Városi Tanács VB. Mezőgazdasági Szakigazgatási szerve a művelési ágváltoztatást szintén engedélyezte a 67 kh. 800 négyszögöl szántó, szőlő, gyümölcsös, legelő művelési ágú ingatlanokra. Egyben elindították a kijelölt területen lévő házingatlanok kisajátításával, és az átutalás vagy cserelakás formájában történő kártérítés rendezésének végrehajtását. 82 A következő nehézséget az okozta, hogy all. sz. főútról a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tervezett helyéhez vezető útszakasz 5,8 km hosszú, melyből csak 0,3 km hosszú útszakasz kiépítettsége felel meg a kívánalmaknak. A leendő múzeum területén átvezető szakasz pedig az erdőgazdasági üzemegység útja. Ezért fordult a művelődésügyi miniszterhelyettes a közlekedés és postaügyi miniszterhelyetteshez, segítségét kérve, aki a fentiekre levelében így válaszolt: „A magam részéről a létesítendő Szabadtéri Néprajzi Múzeum kulturális és idegenforgalmi jelentőségét igen nagyra becsülöm, és a tárca részéről a lehetőségek keretén belül elő kívánom mozdítani a létesítmény sikeres megvalósítását. 83 Az átépítés azonban igen nagy költséggel jár, ezért az átépítés mértékének és módjának eldöntése részletesebb vizsgálatot igényel (17. kép). A hatalmas feladatáradat miatt, már kezdetben problémák adódtak. A Néprajzi Múzeum a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályán kifogásolta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum beruházásának lassú intézését. Ugyanakkor a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága azért emelt kifogást, hogy a tervek késése hátráltatja a munkálatokat. 1967 Március 7-én a Múzeumi Főosztály értekezletén a legsürgősebb tennivalókra meghatározták az intézkedési jogköröket: