Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

II. rész - A múzeum megvalósítása (1967-1972)

1. A továbbiakban a Múzeumok Központi Gaz­dasági Igazgatósága, mint beruházó, felel min­den beruházással kapcsolatos feladat teljesíté­séért, a Néprajzi Múzeum minden további szakmai feladat elvégzéséért, de együtt továb­bi szakmai feladat elvégzéséért, de együtt mű­ködve oldanak meg minden feladatot. 2. Operatív Bizottság alakul. Tagjai: FÜZES Endre (Múzeumi Főosztály), ERDÉLYI Zol­tán (Néprajzi Múzeum), RÓNA Pál (Gazdasá­gi Igazgatóság) kijelölésével. Feladatuk min­den Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítésével kapcsolatos ügyek felügyelete, intézkedések a felettes hatóságnál, szerveknél. 3. Beruházással kapcsolatos legsürgősebb tenni­valók: a múzeum bekerítése, valamint a kisajá­títással kapcsolatos tennivalók befejezése. 4. Beruházási program elkészítése. 5. Beruházási műszaki tervek elkészítése. A Néprajzi Múzeum véleményével együtt jóvá­hagyásra felterjeszteni a Múzeumi Főosz­tályra. 84 Március 23-án a Szabadtéri Néprajzi Múzeum beruházásával kapcsolatos intézmények képvise­lői a helyszíni szemle után, a Városháza díszter­mében értekeztek. A helyszín bejárása alapján a helyet igen alkalmasnak találták, és jegyző­könyvbe foglalták, hogy a helykijelöléssel egyet­értenek és szakágaiknak megfelelően javaslatai­kat, észrevételeiket - a kerítés, víz, út, villany stb. - megtették. 85 Május 12-én a Művelődésügyi Minisztériumban tartott megbeszélésen az adott intézmények képvi­selői megegyeztek a múzeum tervezési és szervezé­si munkálataival kapcsolatos határidőkben: 1. Az első és lényeges egy zártkörű pályázat meghirdetése 1967. szeptember elejére. 2. A Pest megyei Tanács Tervező Irodája a beru­házási program, és az ezzel kapcsolt programok elkészítésére határozzák meg a határidőket. 3. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a népi műem­léki objektumok telepítését a Néprajzi Múze­um haladéktalanul kezdje meg. 86 Március 22-én MOLNÁR János miniszterhe­lyettes értekezletet hívott össze, melynek tárgya a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítésével kap­csolatos erkölcsi és anyagi támogatás realizálása. VERŐ Gábor, a Múzeumi Főosztály helyettes vezetője tájékoztatása szerint egy-egy intézmény már igen jelentős anyagi és erkölcsi támogatást ajánlott fel. 87 Július 11-én a Pest megyei Tanácsi Tervező Irodában BODROGI Tibor, VERŐ Gábor, ER­DÉLYI Zoltán megállapodnak, hogy a Szabadté­ri Néprajzi Múzeum beruházási programja tétele­sen és összeg szerint milyen létesítményeket fog tartalmazni. A felsorolásban csak a kiszolgáló épületek, kerítés, víz, villany és egyéb technikai beruházásokat tervezték. A műemléki objektu­mok és azokkal kapcsolatos speciális feladatok ­bontás, szállítás stb. - a múzeumi költségvetési keretből valósul meg. 88 A Pest megyei Tanácsi Tervező Iroda értesíti a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságát, hogy 1967. augusztus hóban aláírt szerződések alapján a munkát megkezdték. A tervezés várha­tóan szeptember második felében kerül olyan stá­diumba, hogy az alapvető témákban - út, víz, csatorna, patakmeder szabályozása, elektromos energia, távbeszélő-vezeték - a hatósági nyilat­kozatok beszerzése után a beruházási programot el lehet küldeni. 89 Augusztus 8-án a Pest megyei Tanácsi Terve­ző Iroda hivatalos helyiségében RÓNA Pál, a Művelődésügyi Minisztérium részéről, FOJ­TOVICH István és ERDÉLYI Zoltán, a Néprajzi Múzeum részéről, TÖRÖK Ferenc igazgató, AL­BERT Jenő főmérnök, a Pest megyei Tanácsi Tervező Iroda részéről, „A Tervező Iroda által bemutatott részletes helyszínrajzon véglegesen bejelölték a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum terület határait." A beruházás bármely ágának szempontjából a helyszínrajzon bejelölt pontos határvonal és tér­kép hiánya a tervezéseket mindez ideig feltétle­nül hátráltatta. 90 A Néprajzi Múzeum még májusban kérte a Mű­velődésügyi Minisztérium segítségét a legsürgő­sebb feladat, a múzeum bekerítése érdekében, a ke­rítés elkészítéséhez. A bekerítés azért vált sürgős­sé, mert megkezdődött a megvásárolt épületek bontott anyagának beszállítása a múzeumnak a vá­ros külterületén fekvő területére. Még akkor ILKU Pál miniszter kérelmezte TÍMÁR Mátyásnál, hogy tegye lehetővé a múzeum számára biztosított keret terhére a szükséges pénz átutalását, mert a művelő­désügyi tárcánál az érvényben lévő rendelkezés szerint az összeg érték felettinek minősül, mivel az 1967. évi jóváhagyott terv szerint az új beruházá­sok között még a 27,7 millió forint sem szerepel. TÍMÁR Mátyás a rendelkezésre álló különböző hi­telek 1967. évi felhasználására az engedélyt szep­tember 30-án megadta. Ugyanakkor problémát je­lentett, hogy a beruházási terv még nem készült el, a Beruházási Bank viszont addig nem adja ki a hi­telt a műszaki objektumok beruházására. 91

Next

/
Thumbnails
Contents