Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

II. rész - A múzeum megvalósítása (1967-1972)

1. A továbbiakban a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága, mint beruházó, felel minden beruházással kapcsolatos feladat teljesítéséért, a Néprajzi Múzeum minden további szakmai feladat elvégzéséért, de együtt további szakmai feladat elvégzéséért, de együtt működve oldanak meg minden feladatot. 2. Operatív Bizottság alakul. Tagjai: FÜZES Endre (Múzeumi Főosztály), ERDÉLYI Zoltán (Néprajzi Múzeum), RÓNA Pál (Gazdasági Igazgatóság) kijelölésével. Feladatuk minden Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítésével kapcsolatos ügyek felügyelete, intézkedések a felettes hatóságnál, szerveknél. 3. Beruházással kapcsolatos legsürgősebb tennivalók: a múzeum bekerítése, valamint a kisajátítással kapcsolatos tennivalók befejezése. 4. Beruházási program elkészítése. 5. Beruházási műszaki tervek elkészítése. A Néprajzi Múzeum véleményével együtt jóváhagyásra felterjeszteni a Múzeumi Főosztályra.

84 Március 23-án a Szabadtéri Néprajzi Múzeum beruházásával kapcsolatos intézmények képviselői a helyszíni szemle után, a Városháza dísztermében értekeztek. A helyszín bejárása alapján a helyet igen alkalmasnak találták, és jegyzőkönyvbe foglalták, hogy a helykijelöléssel egyetértenek és szakágaiknak megfelelően javaslataikat, észrevételeiket - a kerítés, víz, út, villany stb. - megtették.

85 Május 12-én a Művelődésügyi Minisztériumban tartott megbeszélésen az adott intézmények képviselői megegyeztek a múzeum tervezési és szervezési munkálataival kapcsolatos határidőkben: 1. Az első és lényeges egy zártkörű pályázat meghirdetése 1967. szeptember elejére. 2. A Pest megyei Tanács Tervező Irodája a beruházási program, és az ezzel kapcsolt programok elkészítésére határozzák meg a határidőket. 3. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a népi műemléki objektumok telepítését a Néprajzi Múzeum haladéktalanul kezdje meg.

86 Március 22-én MOLNÁR János miniszterhelyettes értekezletet hívott össze, melynek tárgya a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítésével kapcsolatos erkölcsi és anyagi támogatás realizálása. VERŐ Gábor, a Múzeumi Főosztály helyettes vezetője tájékoztatása szerint egy-egy intézmény már igen jelentős anyagi és erkölcsi támogatást ajánlott fel.

87 Július 11-én a Pest megyei Tanácsi Tervező Irodában BODROGI Tibor, VERŐ Gábor, ERDÉLYI Zoltán megállapodnak, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum beruházási programja tételesen és összeg szerint milyen létesítményeket fog tartalmazni. A felsorolásban csak a kiszolgáló épületek, kerítés, víz, villany és egyéb technikai beruházásokat tervezték. A műemléki objektumok és azokkal kapcsolatos speciális feladatok bontás, szállítás stb. - a múzeumi költségvetési keretből valósul meg.

88 A Pest megyei Tanácsi Tervező Iroda értesíti a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságát, hogy 1967. augusztus hóban aláírt szerződések alapján a munkát megkezdték. A tervezés várhatóan szeptember második felében kerül olyan stádiumba, hogy az alapvető témákban - út, víz, csatorna, patakmeder szabályozása, elektromos energia, távbeszélő-vezeték - a hatósági nyilatkozatok beszerzése után a beruházási programot el lehet küldeni.

89 Augusztus 8-án a Pest megyei Tanácsi Tervező Iroda hivatalos helyiségében RÓNA Pál, a Művelődésügyi Minisztérium részéről, FOJTOVICH István és ERDÉLYI Zoltán, a Néprajzi Múzeum részéről, TÖRÖK Ferenc igazgató, ALBERT Jenő főmérnök, a Pest megyei Tanácsi Tervező Iroda részéről, „A Tervező Iroda által bemutatott részletes helyszínrajzon véglegesen bejelölték a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum terület határait." A beruházás bármely ágának szempontjából a helyszínrajzon bejelölt pontos határvonal és térkép hiánya a tervezéseket mindez ideig feltétlenül hátráltatta.

90 A Néprajzi Múzeum még májusban kérte a Művelődésügyi Minisztérium segítségét a legsürgősebb feladat, a múzeum bekerítése érdekében, a kerítés elkészítéséhez. A bekerítés azért vált sürgőssé, mert megkezdődött a megvásárolt épületek bontott anyagának beszállítása a múzeumnak a város külterületén fekvő területére. Még akkor ILKU Pál miniszter kérelmezte TÍMÁR Mátyásnál, hogy tegye lehetővé a múzeum számára biztosított keret terhére a szükséges pénz átutalását, mert a művelődésügyi tárcánál az érvényben lévő rendelkezés szerint az összeg érték felettinek minősül, mivel az 1967. évi jóváhagyott terv szerint az új beruházások között még a 27,7 millió forint sem szerepel. TÍMÁR Mátyás a rendelkezésre álló különböző hitelek 1967. évi felhasználására az engedélyt szeptember 30-án megadta. Ugyanakkor problémát jelentett, hogy a beruházási terv még nem készült el, a Beruházási Bank viszont addig nem adja ki a hitelt a műszaki objektumok beruházására.

91