Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
FÜGGELÉK
tós védelme az ujrafartőzés ellen, Goabakártevőknél alap létfeltétel a nedvesség, tehát a nedves állapotban azétbontott és kiszáradó részeknél nem kell gonbafertőzóstől tartani, ha a tárolás szárazon történik* A farontó gomba /merulius lacrimans/ az egyetlen, mely rendkivül nagy fertőzési veszélyt jelent, azonban ez annyira szétbontja a megtámadott fa alkatrészeket még az épületben in situ, hogy itt "sérült n darabokról alig lehet beszélni, hanem csak szétesettekről. Mivel alapvető muzeológiai követelménynek kell tekinteni az áttelepített háznál az eredetiséget, természetesen arra kell törekedni - erről már szóltunk - hogy az eredeti házalkatrészekből minél többet kell megőrizni, újra beópiteni. Érthető követelmény, hogy a sérült vagy romlott, de még vegyszeres kezeléssel vagy más technikai uton megerősíthető vagy erre számbajöhető épületelemet meg kell őrizni ós a helyszínre szállítani, mig ott tüzetesebb vizsgálattal el nem döntötték, hogy végül is felhasználható-e vagy helyettesíteni kell. Vélemén yünk naerint nem szabad sebtében dönteni a bont ásnál a ki selejtezésről, mert idő senTáll re n delkezésre a megfonto lt ~döntég hez, meg az~ sem helyes, ha egy-két személy dönt, A már esetleg vissza nem helyezhető darabok csapolása vagy egyéb technikai jellegzetessége fontos segítséget jelenthet a hiteles igényű összeépítésnél még akkor is, ha már újra nem építhető is be. As egy-két ilyen vitatható darab felszáll!tása nam jelent számottevő többletkiadást, ugyanakkor jelentőségük nagy lshet. A szabadtéri múzeum további munkálatai során csak úgy biztositható - az eddig szorzott tapasztalatok szerint - a kivánt, hosszú időre szóló tartósító eljárás gyakorlati megvalósítása, ha a konzerválást -vezető , magasabb \ képesítés sel rende lkező, jól ttzarvszfí. kfílló á tikai alap on álló~~főresta uráL lyrTvZZ^^ legalább két restaurátor munkatár sa és a konz«yvá~fó munkJLt~ëTf^el^ven tömegébe n_yég ző 4-5 beta nított munkás és négy anyagmozgató segédmunkás a múzeum alkalmazásában végzi beütemezés szerint - az időjárástól függően a szabadban vagy télen temperálható munkacsarnokban - a konzerválást ós a kivitelező épitő vállalat már a teljesen konzervált, kiszárított elemeket építené be megadott muzeológiai ellenőrzés mellett. Az építést megelőző fertőtlenítő, präventiv védelmet adó, lángtalanitó, konzerváló munka folyamatossága biztosítható jó munkaszervezéssel. Azonban csak a múzeum szervezetén belül biztositható, hogy a munka kivitelezése során a vállalati gazdasági érdek helyett a biztonságosság is kellően érvényesüljön, A szabadtéri múzeum felépítésében az eddigiektől eltérően kell a munkát megszervezni /egyáltalán meg kell szervezni/, mert az össze nem hangolt, folyamatossá nem tett munka rendkívül drága, sok hibalehetőséget rejt magában. A kitűzött cél és feladat nem teszi megengedhetővé a kampányszerű, aritmikus, szervezetien ügyintézést, mart az biztos kudarchoz vezet. Hogy a szabadtéri múzeum felépítése és befejezése milyen tempóban folyik és mikor fejeződik be, az a konzerválás időben történt befejezésén túlmenően a kivitelező vállalatok érdekeltségén, munkamorálján és természetesen a rendelkezésre álló anyagiakon múlik. Mivel a kivitelezés vállalati részének kivánt tempója nagyrészben a múzeum befolyásán kivül történik, ezért a múzeum vezetősége elsődlegesen nem felelős, ds rajta múlik, hogy az ujrafelépítés előfeltételét jelentő állagvédelmi feladatokat hogy oldja meg és mennyire idejében ahhoz, hogy a vállalatot az ne akadályozhassa. Hangsúlyozni szeretném ismételten, hogy a célnak megfelelő állagvédelmi kezelés következetes kivitelezése kizárólag csak úgy biztosítható, ha azt nem időlegesen alkalmazott, ad hoc felvett dolgozókkal végzik, hanem a múzeum éves alkalmazásában álló Összetanult, kipróbált gardával. Munkatérsaimmal készséggel állunk rendelkezésre mindazon eljárásainkkal vagy másoktól átvett, kipróbált, ellenőrzött módszerekkel, amelyek a szabadtéri múzeum nagyjelentőségű kérdésében fontosak és szükségesek lehetnek. Azt is szívesen vállaljuk, hogy a skanzennel foglalkozó muzeológusoknak, technikai munkatársaknak munkatársaink aktuális állagvédelmi kérdésekről tájékoztató előadást tartanak, majd a kivitelező múzeumi konzerváló brigádot a szükséges eljárásokra ki is képezik, amennyiben erre' múzeumuk igényt tart. 1969. október ,Ö-án. /Nomethy Endre dr/ osztályvezető