Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

MNÉA-A berendezésének fejlődését, üüüöjf Különös gondot kell fordítanunk - é« es nagy* mértékben novum a szabadtéri gyűjtemények életében* a nem fából épült építmények bemutatására. Ezeknek az építményeknek bemutatását, anyagát, helyettesítő anyagokat, külön ki kellene dolgozni. Felveti "a Mesterek utcája" gondolatát. Itt mód nyílnék esetleg élő mesterségek bemutatására ls. Szükségesnek tartja, hogy egy-egy egység köré, _ táji növényzetet telepítsenek, és itt bemutassanak olyan doraostikált növénykultúrát, amelyet ma már csak hírből Ismernek, pl.t a hajdina* Szerencsésnek tartja a tó kiképzését a terüli léten, O

,,ol a vizi életen kívül, olyan növényeket is be lehetne mutatni, amelyek korábban egy-egy táj néptáplálkozásában fontos szerepet játszottak, pit súlyom. Béres Adrási Tájékoztatást kér, hogy a hortobágyi egységer^miówí Htm jé? Javasolja, hogy a Népraj zi Értesítőben ismertessék a Központi Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény koncepcióját, tervezetét. Jónak tartaná, a a SzNGy-ben üzemeltethető' kismühelyek kerülnének. Varga Láazló

i nagyon tanulságosnak tartja az eddig elhengaott hozeászílááakat ém ugy érzi, hogy az 1896* , tél napjainkig eltelt 7o-4v moat hoasa fteg c^«c»kMl a SzNMuzeum szempontjából. A Gyűjtemény lét* rehozása nagy feladatot ró idős és fiatal szakemberekre egyaránt és a siker éredekében a kollektiv összefogásra, kollektiv munkára hivja fel a figyelmet. Ezt a nagyvoluraenü munkát, csak a Néprajzi Múzeum keretében lehet megoldani. Röviden ismertetést ad, a SzNGy hazai és európai próbálkozásairól, és kiemeli azokat a ezemélyeket, akik idehaza fáradságot és időt nem kímélve, végezték ezt a nngy munkát. Ide sorolhatjuk, és emlékeiket tisztességei ôrizlUki Jankó Jánost, Sebestyén Gyulát, Visky Ká-