Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

I. rész - Az első kezdeményezések a 20. század első felében

I. rész AZ ELSŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 2. kép. Viski Károly. MNÉGY F 1649 (VARGHA László felvétele, 1943.) A magyar irodalomban először VISKI Károly használja a „Magyar Skanzen" kifejezést, ezen a címen 1931-ben megjelent munkájában. Terveiben foglalkozik a múzeum létrehozásának költségkihatásaival is, de tárgyalja a Skanzen elhelyezésének lehetőségeit is. Alkalmasnak tartja a Népligetet, az óbudai Schmidt-kastélyt, de javasolja a Széchenyi-hegy vidékét is

8 (2. kép). VARGHA László 1937-ben a „Magyar Skanzen" címen megjelent első jelentősebb tanulmányában már konkrétan a létrehozandó múzeumról beszél. Arról a magyar Skanzenről, melynek megvalósítása kapcsán ő az etnográfus és az építész feladatait emeli ki, és pontosan meghatározza, hogy kinek mi a Skanzen létrehozásában a feladata. „Az etnográfus a múltba tekint vissza és gyűjt, gondoz és fenntart. Az építész a jövőbe tekintve megbízóinak tervez, épít."

9 Hangsúlyozza, hogy a magyar néprajzra fontos és szükséges népi objektumok kiválasztásánál a későbbi másodlagos helyen - a magyar nép ligetében - a magyar Skanzenban való elhelyezé3. kép. Vargha László. MNÉGY F 17664, 1954. sénél az előzőekben elmondottak alapján érthetően elsősorban csakis az etnográfus működhet közre eredményesen, és a néprajzi tudomány megkívánta szakszerűséggel.

10 VARGHA László észrevételei, megállapításai - aki a néprajzos és építész szemszögéből egyformán látta a feladatok egymásrautaltságát - a későbbiek folyamán teljes mértékben beigazolódtak. O már ekkor hangsúlyozta: „A felmérés, bontás, áttelepítés konzerválás és újraépítés pontos és szakszerű néprajzi, építészeti és fényképes dokumentálását"

11 (3. kép). GYÖRFFY István lelkes munkatársai támogatásával ugyancsak évek óta melengette a gondolatot, dolgozott a terven, és 1938-ban ő volt az első, aki a megvalósítást igyekezett valóra váltani. Erről így nyilatkozott a sajtónak: „Talán a huszonnegyedik óra ez, a legutolsó terminus, ami-