Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SZENTI TIBOR: Hagyományos tanyai ólak, aklok, esztrongák és galambdúcok Hódmezővásárhelyen

gazda arra a kérdésre, hogy »Mi vagy ónod van?«, így felelt: »Hazzal, tűzzel és földel biró [vagyokL]«

126

" Kezdetben volt a tűzlyuk, amelyet máig körülárkolnak, vagy kövekkel körberaknak, óvnak, hogy el ne hamvadjon és helyéről túl ne terjedjen. A kemencék, amelyekben a tüz ég, általában kör alaprajzúak. Az asztal, általában lábközépig, térdig érő alap, amelyre a kemence testét ráállítják, lehet szögletes, de az itt tárgyalt kemencék mindig csonka kúp alakú, kerek alaprajzúak.

127 SZTRINKÓ István kerek alaprajzú kemencét mutat be Jánoshalmáról. írja, hogy ezek „[...] többnyire kúp alakban összeerősített és vastagon betapasztott nádból vagy vesszőből készültek. "

!28 A kemence athropomorf testes asszonyt ábrázol, akár egy kinagyolt idol

129

: van „teste, hasa, válla" stb. Az emberi testrészek alapján ezért gyakori a banyakemence elnevezés. Itt az építés módja, technikája, anyagai azonosak egyes, elsősorban az ún. csinált kerekólakéval, de formáját illetően, ilyen típust mutatunk be jelen tanulmányunk 41. sz. fotóján is. Ráadásul, amikor időszakosan füstölőnek használják, minő véletlen egybeesés! - ebben is tüz parazsuk,

130 amelyet napokig táplálnak, hogy ki ne aludjon. Szólnunk kell még a gabonásokról. Mint ismert, két típusa van. A föld alatti és a talaj színt fölötti. Emlékezzünk vissza a Vásárhely-kopáncsi öreggazda fiát kunyhóépítésre oktató szavaira. Kiderül, hogy előbb alépítmény elkészítésére buzdította: kaparjon körmével vagy bicskájával olyan mélyedést, amelybe belegömbölyödhet. Ez általában 30-40 cm. mély gödröt, lyukat jelentett. A fönnálló kúpos kunyhó készítése az esetek jelentős részében, még a mély fekvésű, vizes vásárhelyi határban is földkunyhó építésével kezdődött. A képleírásoknál több helyen jeleztük, hogy a verömólaknál, illetve a gyakran idézett Vásárhely-pusztai kerekólnál (lásd: a VII. sz. ábra metszetrajzát) is előbb a földfelszín alatt üreget képeztek ki, azután emelték rá a fölépítményt. Nagyon hasonlít ez a földalatti gabonások készítésére, azzal a különbséggel, hogy ezeknél éppen fordítva van: az építmény jelentős része a föld alatt van. Kisebb része: a szája és rajta a tető a föld fölött. Olyan, mintha egy boglya alakú gabonást, vagy kúp formájú kerekólat lesüllyesztettek volna. IKVAI Nándor a föld alatti gabonás vermekről szólva megemlíti, hogy „Ez esetben nem csupán a víz- és fény védelem, de a hőingadozás kizárása, illetve minimumra csökkentése is megoldott volt. "

x31 A földkunyhók föladata is ugyanez volt: az élet védelme, hogy test a nedvességtől, alacsony hőmérséklettől ki ne hűljön. FÜZES Endre összefoglaló tanulmányában mintegy 20 gabonásverem-formát mutat be. Vásárhely határában sajnos egyetlen egy sem maradt. Ennek oka rendkívül egyszerű. Rá kell nézni a város és környéke 18. század végi, 19. század eleji térképeire. A helység a Kárpát-medence legmélyebb pontjára települt, és határa tele van lefolyástalan erekkel, tavakkal. Az ár- és belvíz itt rendre pusztított. Idézet egy 19. század eleji fölhívásból: „A ' Tekintetes Uri Törvény Széknek rendelése szerént, mind azok a gazdák, a kiknek a ' Pusztami a' Tanyabéli Földekre bejönni szokott vízáradások károkat okoznak, és a ' kiknek nevei a ' Törvény Székből is ki vágynak adva, holnap reggel, úgymint Hétfőn, vagy magok személyesen, vagy a Cselédjeik által a ' Kutasi pusztára, a ' Buzi András szállása mellett ásatandó Pusztai töltésnek ki mérésére, és kinek kinek számára, mennyi feltölteni való darabja esni fog ki mutatására jelennyenek meg. - Különben az engedetlenek a ' mit kapnak, magoknak tulajdonítsák. -"'l2 A föld alatti gabonások nem sokáig álltak ellen. A kitüzelés ellenére is faluk átnedvesedett, és nemcsak a bennük lévő gabona romlott meg, de állandó baleset-, sőt életveszélyt is jelentettek. A bomló szerves anyag befülledt, „büdösséget", azaz metángázt fejlesztett, amelynek mérgező hatása van, illetve kiszorítja az üregből a levegőt . Aki ilyen gödörbe ereszkedik, megfullad. A kisgyerek a nyitott, szellőztetett gödörbe gyakran belesett. Idézet a fenti hirdetőkönyvünkből: ,,A' Felsőségnek rendeléséből szorossan parancsoltatik, hogy a' meg történni szokott, sőt most közelebb is meg történt szerencsétlenségnek meg előzésére nézve, a' félben, és darabban álló - életes vermeket minden gazda elébb az abban lévő veszedelmes büdösségtől, a ' Verem-szájának fel nyitása által jól ki szellőztesse, és darab ideig az olyatén Vermeket nyitva tarcsák; különben, ha az olyatén büdös-Verem miat valamely szerentsétlenség fogna következni, az Vigyázatlan Szülék, avagy gondatlan gazdák jognak a' keményfeleletre, és a ' környül-állásókhoz képest a ' kemény büntetésre vonattatni. "

133 FÜZES Endre azt írta, hogy a gabonásvermeket „A magyar nyelvterületen az Árpád-kortól a 19. század végéig használták. "

134 A vásárhelyi gabonásvermeket a városból kitiltották előbb a