Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SZENTI TIBOR: Hagyományos tanyai ólak, aklok, esztrongák és galambdúcok Hódmezővásárhelyen

települést körülvevő nyomási övezet szélére, majd a szállásokra. Itt a nedvesedés miatt még rosszabb volt a helyzetük, ezért a gazdák már a 18. század végén - a nagyobb rágcsálókárt is vállalva folyamatosan kezdtek áttérni a fönnálló, deszkából épült, jól szellőző hombárok használatára. Külön ipar jött létre: a teljesen kész és szállítható, vagy a helyszínen összeépíthető hombárkészítők szakmája, akik csak ezzel foglalkoztak, és még a 20. század elején is hirdették magukat. A vásárhelyi gabonásvermek az egykorú leírások és rekonstrukciós kísérletek alapján nagy valószínűleg gyékényből font méhkasra, vagy ahogy FÜZES Endre találóan az egyik lehetséges formát nevezi -: „körte vagy köcsög alakú " lehetett. A Magyar Néprajzi Lexikonban közölt rajzsorozatból leginkább az 5. és 11. számú ábra hasonlíthatott hozzájuk.

135 A kerekólak, különösen a kúpos formájúak, a kontyos nádkunyhókhoz, a kemencék testéhez és a gabonásokhoz egyaránt hasonlítanak. SZTRINKO István a kör alaprajzú épületek összegzését, eredetük összefüggéseit így írta le: „Ezen épületek használatakor emberi szálláshely, gabonatároló jószágtartó, illetve tüzelőhely funkciók különülnek el. " A kör alaprajz kapcsolja őket össze írta. (Olvastuk, a mi fejtegetésünk szerint ennél jóval több!) „A kör forma megismerése és alkalmazása ugyanis az ember egyik igen korai tapasztalati vívmánya, melyet azután a legkülönbözőbb, őt segítő célok megoldására használ fel. Számtalan etnológiai párhuzamot lehetne felsorakoztatni ennek igazolására, ám ezek nem vinnének közelebb az alföldi népi építészeti anyagból megismert kör alaprajzú épületek problematikájához. " Vajon miért nem? Talán más összefüggésekre gondolhatott, mint amelyeket föntebb igyekeztünk bizonyítani. O is leírta, hogy a kör alaprajzú épületeket, a kúpos kunyhót és variánsait finnugor kori örökségünknek tarthatjuk. A genetikus kapcsolat ezek között már BATKY Zsigmondnál és DÁM Lászlónál is hangot kapott.

136 Az bizonyos, ezzel a fejtegetéssel mi sem érkeztünk el oda, hogy leírhatnánk: „a kerekól ettől, vagy attól az építménytől származik. Egy viszonylag átfogóbb történelmi analízis során több épülettípusból szintetizáltunk archaikus összefüggéseket, és igyekeztünk rávilágítani, megmutatni, hogy ezt elvárni talán nem is lehet.