Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
SZENTI TIBOR: Hagyományos tanyai ólak, aklok, esztrongák és galambdúcok Hódmezővásárhelyen
ennél a területnél jóval kisebb számban, de a Duna Tisza-közén is előfordultak. Találhatók a Bácskában: Temerinből, és általában a Vajdaságban, továbbá Jászberény környékén. Bellosics Bálint említi Bács-Bokod vármegyéből. Továbbá Katymáron, Csávolyon, Bácsbokodon, Kunfehértón, a Hajdúságban. DÁM László a Hajdúságban figyelt meg csinált kerekólakat, 113 Szerkezetükben és anyagukban is hasonlítanak a kontyos kunyhókhoz}^ Végezetül ide kívánkozik, hogy fotókon több kutató mutat be kerckólakat szerte az Alföldről. KUNKOVÁCS László Osépítmények című kiállításán, majd két kiadásban megjelent azonos című könyvében láthatók mind a Hortobágy környékéről, mind Hódmezővásárhely eredeti nagy határából. BELLON Tibor a Tisza néprajza c. kötetében a XXXI. illusztráció: kerekól a Csongrád megyei Magyartésről. Ha azt tehát nem lehet kijelenteni, hogy a kerckólak pontosan ettől, vagy attól az építménytípustól származtak, de valahonnan csak keletkeztek, hol lehet a megoldás? Itt is, akár a bio-, pszicho-, szociális lény, az ember esetében, csak a holisztikus szemlélet segíthet. A megoldás itt lehet előttünk, csak a mozaikkockákat megfelelően kellene összerakni. Ehhez segítségül hívtuk a történelemtudományok és művelődéstörténet több ágát. A jelenségeket, a formákat és a hozzájuk fűződő hiedelmeket együttesen szükséges szemlélnünk ahhoz, hogy a rejtélyes kerekólhoz közelebb kerüljünk. Az összefüggések föltárásánál analógiás gondolkodás és gyűjtési tapasztalat egyaránt vezérelt bennünket.* Szó sincs róla, hogy elképzelésünket vitathatatlan tényként kívánnánk előadni, csupán a megoldáshoz igyekszünk közelebb kerülni. Ebben az esetben is a szerteágazó dolgok, az épületek öszszefüggését kell meglátnunk. Ezért a megoldást nem kereshetjük kizárólagosságokban. Az eredetmegoldáshoz csak a kapcsolatok összefonódása és együttes szemlélése vihet bennünket közelebb. Bármely épülettípusok szolgáltak modellül, az eredetig kell visszanyúlnunk, hogy ti. valamennyi az életet védte, legyen az emberi, állati, vagy növényi eredetű. Az épületek eredeti funkciója az ELET mentése volt. Az emberi Elet hangsúlyozására, amikor a szó családot, egy házközösséget jelölt, történelmi példát hozunk. 1775-ben egy szegvári asszony azzal utasította el a hozzá vajúdó állapotban bekopogtató, hazátlan, magányos koldusasszonyt, hogy nála azért nem szülhet, mert ,,[L] háza tele légyen élettel [LJ" m A Földanya adta gabonát is Életnek hívták, hiszen a családot táplálta. Fejtegetésünk során induljunk ki egy azóta szinte „terminus technikussá" vált szövegből, 116 amellyel Olasz Bálint Vásárhely-kopáncsi, a Kökénydomb közelében lakó adatközlőnket gyermekkorában így oktatta édesapja a szükség nádkunyhó, vagy archaikus hajlékkészítésről: „Ha a mezőn utolér az alkony, oszt szögény fejednek nincs hova lönnöd, kuporoggy lë, magad alul körbe, a tíz körmöddel, vagy a bicskáddal kapard ki a fődet, amég belegömbölyödve, akár a csikasz, nem láccol ki belüle. Csatold lë a derékszíjadat, oszt kösd át fönt a nád kontyát, hogy szét në hujjon. Takarózz a kabátodba. Möglátod, hogy nem vösz mög az isten hidege. A CSETE György-DULÁNSZKY Jenő szerzőpáros könyvük 60-61. oldalán építész hallgatók segítségével bemutatja a „kontyos nádkunyhó, pásztorhajlék" építését a hortobágyi nagyiváni pusztán. NÓVÁK László is megfigyelte, hogy a kontyos nádkunyhókat nemcsak az alföldi pusztákon legeltető pásztorok építették. Nagykőrösön „A szőlőkben gyakran építettek egyszerűbb, kerek alaprajzú kúpos nádkunyhót, ahol érés idején meghúzhatta magát a gazda. Az emberi hajlékul szolgáló kúpos építményeknek tehát szélesebb fölhasználási módja volt. A FILEP Antal K. CSILLÉRY Klára szerzőpáros írta: „A kör vagy ovális alaprajzzal épített, egy helyiséges épületek Európa- és világszerte ismertek az őskor óta. Készültek ideiglenesen ágakból, növényből, rudakból, sárból, kőből, ritkábban sokszög alaprajzzal gerendákból, fal nélkül, illetve fallal. " II9 LÁSZLÓ Gyulának a Csongrád megyei Felgyő határában végzett magyar honfoglalás kori telepén árokkal körülvett, kerek épületek kerültek elő. A szíriai Palmyra romváros körzetében élő sivatagi félnomádok kerek alaprajzú, földből tapasztott, kúpos épületekben laknak ma is. Külső formájuk, látványuk a kúpos gabonásokra vagy kerekólakra emlékeztet. Azért ragaszkodnak ezekhez az ősi formájú hajlékokhoz, mert té*A szerző itt következő fejtegetéseivel a szerkesztők nem minden tekintetben értenek egyet. Mégis vállalják a közlést a későbbi esetleges hozzászólások, viták érdekében.