Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SZENTI TIBOR: Hagyományos tanyai ólak, aklok, esztrongák és galambdúcok Hódmezővásárhelyen

ennél a területnél jóval kisebb számban, de a Du­na Tisza-közén is előfordultak. Találhatók a Bácskában: Temerinből, és általában a Vajdaság­ban, továbbá Jászberény környékén. Bellosics Bálint említi Bács-Bokod vármegyéből. Továbbá Katymáron, Csávolyon, Bácsbokodon, Kunfehértón, a Hajdúságban. DÁM László a Hajdúságban figyelt meg csinált kerekólakat, 113 Szerkezetükben és anyagukban is hasonlítanak a kontyos kunyhókhoz}^ Végezetül ide kívánkozik, hogy fotókon több kutató mutat be kerckólakat szerte az Alföldről. KUNKOVÁCS László Osépítmények című kiál­lításán, majd két kiadásban megjelent azonos cí­mű könyvében láthatók mind a Hortobágy kör­nyékéről, mind Hódmezővásárhely eredeti nagy határából. BELLON Tibor a Tisza néprajza c. kö­tetében a XXXI. illusztráció: kerekól a Csongrád megyei Magyartésről. Ha azt tehát nem lehet kijelenteni, hogy a kerckólak pontosan ettől, vagy attól az építmény­típustól származtak, de valahonnan csak kelet­keztek, hol lehet a megoldás? Itt is, akár a bio-, pszicho-, szociális lény, az ember esetében, csak a holisztikus szemlélet segíthet. A megoldás itt lehet előttünk, csak a mozaikkockákat megfelelő­en kellene összerakni. Ehhez segítségül hívtuk a történelemtudományok és művelődéstörténet több ágát. A jelenségeket, a formákat és a hozzá­juk fűződő hiedelmeket együttesen szükséges szemlélnünk ahhoz, hogy a rejtélyes kerekólhoz közelebb kerüljünk. Az összefüggések föltárásá­nál analógiás gondolkodás és gyűjtési tapaszta­lat egyaránt vezérelt bennünket.* Szó sincs róla, hogy elképzelésünket vitatha­tatlan tényként kívánnánk előadni, csupán a meg­oldáshoz igyekszünk közelebb kerülni. Ebben az esetben is a szerteágazó dolgok, az épületek ösz­szefüggését kell meglátnunk. Ezért a megoldást nem kereshetjük kizárólagosságokban. Az ere­detmegoldáshoz csak a kapcsolatok összefonódá­sa és együttes szemlélése vihet bennünket köze­lebb. Bármely épülettípusok szolgáltak modellül, az eredetig kell visszanyúlnunk, hogy ti. vala­mennyi az életet védte, legyen az emberi, állati, vagy növényi eredetű. Az épületek eredeti funk­ciója az ELET mentése volt. Az emberi Elet hangsúlyozására, amikor a szó családot, egy ház­közösséget jelölt, történelmi példát hozunk. 1775-ben egy szegvári asszony azzal utasította el a hozzá vajúdó állapotban bekopogtató, hazátlan, magányos koldusasszonyt, hogy nála azért nem szülhet, mert ,,[L] háza tele légyen élettel [LJ" m A Földanya adta gabonát is Életnek hívták, hi­szen a családot táplálta. Fejtegetésünk során induljunk ki egy azóta szinte „terminus technikussá" vált szövegből, 116 amellyel Olasz Bálint Vásárhely-kopáncsi, a Kö­kénydomb közelében lakó adatközlőnket gyer­mekkorában így oktatta édesapja a szükség nád­kunyhó, vagy archaikus hajlékkészítésről: „Ha a mezőn utolér az alkony, oszt szögény fejednek nincs hova lönnöd, kuporoggy lë, magad alul körbe, a tíz körmöddel, vagy a bicskáddal kapard ki a fődet, amég belegömbölyödve, akár a csikasz, nem láccol ki belüle. Csatold lë a derék­szíjadat, oszt kösd át fönt a nád kontyát, hogy szét në hujjon. Takarózz a kabátodba. Möglátod, hogy nem vösz mög az isten hidege. A CSETE György-DULÁNSZKY Jenő szer­zőpáros könyvük 60-61. oldalán építész hallga­tók segítségével bemutatja a „kontyos nádkuny­hó, pásztorhajlék" építését a hortobágyi nagyiváni pusztán. NÓVÁK László is megfigyelte, hogy a kon­tyos nádkunyhókat nemcsak az alföldi pusztákon legeltető pásztorok építették. Nagykőrösön „A szőlőkben gyakran építettek egyszerűbb, kerek alaprajzú kúpos nádkunyhót, ahol érés idején meghúzhatta magát a gazda. Az emberi haj­lékul szolgáló kúpos építményeknek tehát széle­sebb fölhasználási módja volt. A FILEP Antal K. CSILLÉRY Klára szerző­páros írta: „A kör vagy ovális alaprajzzal épített, egy helyi­séges épületek Európa- és világszerte ismertek az őskor óta. Készültek ideiglenesen ágakból, növény­ből, rudakból, sárból, kőből, ritkábban sokszög alaprajzzal gerendákból, fal nélkül, illetve fallal. " II9 LÁSZLÓ Gyulának a Csongrád megyei Felgyő határában végzett magyar honfoglalás ko­ri telepén árokkal körülvett, kerek épületek kerül­tek elő. A szíriai Palmyra romváros körzetében élő sivatagi félnomádok kerek alaprajzú, földből tapasztott, kúpos épületekben laknak ma is. Kül­ső formájuk, látványuk a kúpos gabonásokra vagy kerekólakra emlékeztet. Azért ragaszkod­nak ezekhez az ősi formájú hajlékokhoz, mert té­*A szerző itt következő fejtegetéseivel a szerkesztők nem minden tekintetben értenek egyet. Mégis vállalják a köz­lést a későbbi esetleges hozzászólások, viták érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents