Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

FLÓRIÁN MÁRTA: Kecskés Péter 60 éves

Hannadik nagy kutatási területe a szőlőtermesztés és borkultúra eszközeire, munkafolyamataira, építményeire vonatkozik. A múzeumi, gyakorlati feladatok között már felsoroltam Péter jó néhány e témához tartozó présház, pince, prés felmérését, áttelepítését, egyes tájegységek, így a Dél- és Nyugat-Dunántúl ilyen jellegű épületeit dokumentáló tanulmányait. Ezek mellett a közvetlen, múzeumi teendők mellett Péter folytatta a szívéhez legközelebb álló felvidéki mezővárosok szőlő- és borkultúrájának kutatását. A Szőlőmetszés a Mátraalján című tanulmányával (Ethnographia 1966. LXXVIE 495-516.) fejezte be egyetemi tanulmányait. Az egri évek alatt szélesedett kitekintése, aminek A szőlő talajművelése Észak-Magyarországon című dolgozata lett az eredménye (Néprajzi Értesítő 1967. XLIX. 219-253.), majd a SzNM-ban nyert, „országossá bővült gyűjtőterület" következményeként, már kitekintve a római hagyatékra is, írta meg A pannóniai szőlőművelés és mustnyerés tárgyi emlékeinek értékeléséhez című publikációját (Pető Máriával, Néprajzi Értesítő 1974. LVI. 131-159.). Történetileg egyre mélyültek, témájukban egyre gazdagodtak, földrajzi értelemben egyre tágultak Kecskés Péter kutatásai. Többnyire ugyan a Mátraaljához kapcsolódtak tanulmányai: Gyöngyös és Mátraalja szőlőművelésének észak-magyarországi összefüggéseihez (In: Havassy Péter-Kecskés Péter: Tanulmányok Gyöngyösről. 401-455. 1984. Gyöngyös), A gazdaság és társadalom öszszefüggései a Gyöngyös környéki szőlőkultúrában (Hevesi Szemle 1984. XLL. 3. 30-34.) és Gyöngyöspata város történeti borkultúrája (In: Schwalm Edit (szerk.): Képek Gyöngyöspata város múltjából. 16-42. 1999. Eger) címmel jelentek meg sorban közleményei. Országos gyűjtőterületének alapos ismerete után fordult Erdély felé, és írta meg A szőlőfeldolgozás és bortárolás építményei Erdélyben (In: Balassa M. Iván-Cseri Miklós (szerk.): Népi építészet Erdélyben. 31-342. 1999. Szentendre) című dolgozatát. Ilyen, több évtizedes kutatómunka után jöttek létre Kecskés Péter országos jellegű, összefoglaló tanulmányai. A Magyar Néprajz IV. Életmód kötetében (Kisbán Eszter-Füzes Endre (szerk.), 205-213. 1997. Budapest) adta közre a Szőlőfeldolgozó és bortároló építmények című áttekintését, majd a nagy, átfogó, a Mezővárosi és falusi borkultúra a 18-19. századi Kárpát-medencében című tanulmány jelent meg a Ház és Ember (2002. 15. 85-102.) 15. kötetében, amelyben szinte kiteljesedtek Péter kutatásai Kecskés Péter, mint kolléga, megmaradt annak a szolgálatkész, tisztelettudó embernek, amilyennek az egyetemen megismertem. Kurucz Albert főigazgatónkat annak idején ő vezette be a SzNM speciális, számára új feladatkörébe, és ő segítette munkájában. Szinte magától értetődő volt, hogy ő köszöntse egykori osztályvezetőnket, K. Csilléry Klárát, 60. születésnapján (Ház és Ember 1984. 2. 5 7.), és magától értetődő, hogy általában ő búcsúztatta elődeinket, kollégáinkat. Először a kedves és tehetséges fotósunkat, Szabó Jenőt búcsúztatta (TÉKA 1980), aki a múzeum hőskorában, sokszor gyalogszerrel, többnyire a minden út alkalmával lerobbanó autóval járta be velünk a tanyákat, az árvízzel elmosott szatmári falvakat. Barabás Jenőtől, Mendele Ferenctől, a tudományos előkészítő munka vezéralakjaitól, Szolnoky Lajostól, az SzNM egykori vezetőjétől búcsúzott valamennyiünk nevében (TÉKA 1994). Aztán a muzeológus kollégák következtek, Rassy Tibor (TÉKA 1997) és Erdélyi Zoltán (TÉKA 1999). Velük és családjukkal fenntartott baráti viszonyának köszönhetően a SzNM-ba mentette mindkettőjük hagyatékát. Atyai jó barátja, Vargha László (TÉKA 1984) nekrológját is ő írta meg (Ethnographia 1985. XCVI. 374-376.), majd értékelte Vargha László Magyar Népi Építészeti Gyűjteményét és irodalmi munkásságát (Ház és Ember 1985. 3. 47-53.). Vargha László hagyatéka, a Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény (TÉKA 1992) is Kecskés Péter kitartó szorgalmának következtében került a SzNM-ba. 1984-91 között megtörtént a Gyűjtemény nyilvántartásba vétele, feldolgozása, 1991től, a teljes leltár felállítása után, pedig megjelenhettek a forráskiadványok is. Kecskés Péter először Vargha László Gyöngyöst, Heves megyét, közös szülőföldjüket, bemutató felméréseit ismertette (Gyöngyös és Heves megye Vargha László Népi Építészeti Gyűjteményében. In: Schwalm Edit (szerk.): Néprajzi táj konferenciák Heves megyében 10. 18-26. Eger), majd a Gyűjteményből készült első forráskiadvány, a Kide és a Borsa-völgy népi építészete jelent meg 1997bcn, a Ház és Ember 11. számaként, amelyben Vargha László úttörő, monografikus gyűjtését feldolgozta, sajtó alá rendezte, a bevezetőt és az összegző tanulmányt írta: H. Csukás Györgyi és Kecskés Péter. A kötet 1998-ban, a kidéi falunapon került bemutatásra: Kecskés Péter és Csukás Györgyi visszavitték Kidének hagyományait. Az esemény, a kötet olyan mértékben felrázta a falut, hogy elhatározták egy tájház megnyitását, vállal-