Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

FLÓRIÁN MÁRIA: Bíró Friderika 60 éves

A megnyitóval természetesen nem zárultak le a tájegységgel kapcsolatos tennivalók, hátravolt még például a szalaföi lakóház berendezése (Új kiállítások. TÉKA 1995. 2. 1-5.), de már több idö jutott a tájegységgel kapcsolatosan szerzett tudományos ismeretek áttekintésére is. A terep­munkától, napi múzeumi feladatoktól immár könnyebben elszakadva, egymás után jelentek meg Friderika tanulmányai (Füstös ház az Alpok alján. A Nyugat-Dunántúl népi építészetének he­lye az Alpok-Adria régióban. In: Cseri Miklós (szerk.): Nyugat-Dunántúl népi építészete. 21 32. Szentendre-Szombathely, 1995.; Az épí­tett környezet. Település és építkezés. Az otthon népművészete. Lakáskultúra. In: Gráfik Imre (szerk.): Vas megye népművészete 29-75., 76-98. Szombathely, 1996.) és a tájegységét be­mutató összefoglalásai (Nyugat-Dunántúl. In: Cseri Miklós - Füzes Endre (szerk.): Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Szentendre. 69 116. Szent­endre, 1997. - német és angol nyelven is). Az elmondottakból kitűnik, hogy Bíró Fride­rika évtizedekig számtalanszor megtette a Szent­endre és Zala, Vas falvai közötti utat. Szerencsé­re módja nyílt arra is, hogy a Felső-Elzászi sza­badtéri múzeumban (TÉKA 1987. 2. 27-37.), a hasonló ausztriai intézményekben (TÉKA 1980. 1. 13. és 1988. 2. 22.), a detmoldi (TÉKA 1995. 2. 42-45.) és észtországi (TÉKA 1998. 2. 46-48), svájci, walesi társintézményekben is ta­pasztalatokat gyűjthessen munkájához. Folyama­tosan kapcsolatban állt a nyugat-dunántúli me­gyei és regionális gyűjteményekkel is. Ismeretei­vel, tapasztalataival segítette őket, és ellátta az utóbbiak szakmai felügyeletét. Nemcsak kiállítá­sokat rendezett a Göcseji Falumúzeumban (Zala­egerszeg, 1968), a Vasi Falumúzeumban (Szom­bathely, 1973; sárfimizdói lakóház. Vasi Múze­umfalu. Szombathely, 1983), folyamatosan tudó­sított is a gondozására bízott terület eseményeiről (A Göcseji Falumúzeum. In: Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Magyarországon. 107-112. Buda­pest, 1987.; Gönczi Ferenc emlékkiállítása Zala­egerszegen (TÉKA 1998. 2. 36-39.; 25 éves a Vasi Múzeumfalu. (Vasi Szemle 1998.), Könyvbe­mutató Pankaszon (TÉKA 1999. 1. 54-58.). Részt vett a nyugat-dunántúli régiónak a millen­nium alkalmából vállalt teendőiben is {Szegek, házak, kálhák, szobák. In: Kapiller Imre (szerk.): Szentgyörgyvölgy. Száz magyar falu könyveshá­za. 132-148. Budapest én. (2000); Göcsej a 19. század elején c. tanulmány In: Kostyál László (szerk.): Zala megye 1000 éve c. könyvbe, Gö­2. kép. Disznópörzsölés Szalafőn, 1966. (ZOLNAY Eszter felvétele) csej néprajza. In: Göcsej turisztikai zsebnaptár. Szombathely, 2002.; Magyarföld megmarad. In: Riederauer Andrea (szerk.): Magyarföld megma­rad. 35-43. Magyarföld, 2001.) A szabadtéri mú­zeumok közös gondjait megvitatandó ült össze egy Szabadtéri kerekasztal-tanácskozás Zala­egerszegen, amelyen a paraszti miliő megterem­tésének lehetőségeiről folyt a vita. Arról, hogy milyen esélyei vannak a múzeumoknak arra, hogy különböző korszakok társadalmi, gazdasági körülményeit bemutassák, amellett, hogy egy adott tájegység vagy falu, benne egy bizonyos család életformájáról, életmódjáról, ízléséről, szokásairól is vallaniuk kell. A tanácskozás ered­ményeit az érdekeltek számára Friderika foglalta össze (TÉKA 1990. 2. 4-7.). Segítőkészsége a határon túl is tapasztalható volt, többször járt Szlovéniában, hogy a Hetési fazekasság című ki­állítás előmunkálataiban részt vegyen (Hírek. TÉKA 2000. 2. 59-60.), majd megírta az Alsólendvai Múzeum kiállításának forgató­könyvét. A fentiekből úgy tűnhet, hogy Friderika mú­zeumon belüli tevékenysége kimerült saját táj­egységének gondozásával, feldolgozásával. Ne­hogy ez a kép alakuljon ki róla, a sok más közül felemlítek egy-két olyan tárgyvásárlását, amikor eleve egy másik tájegység, egy másik kolléga számára vette meg például a harkai ház első szo­bájába elhelyezett ládikát, amelyben a Sopron környéki német falvak szokása szerint, a kelen­gyével együtt megkapott halotti szemfedőt tartot­ták {Halottasláda Agjálváról. TÉKA 1979. 3. 11.). Általa került, szintén a Kisalföld tájegység­be egy unikális tárgy, egy 1904-ben készült Pet­rezselyembujtató Budakesziről (TÉKA 1984. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents