Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

FLÓRIÁN MÁRIA: Bíró Friderika 60 éves

A megnyitóval természetesen nem zárultak le a tájegységgel kapcsolatos tennivalók, hátravolt még például a szalaföi lakóház berendezése (Új kiállítások. TÉKA 1995. 2. 1-5.), de már több idö jutott a tájegységgel kapcsolatosan szerzett tudományos ismeretek áttekintésére is. A terepmunkától, napi múzeumi feladatoktól immár könnyebben elszakadva, egymás után jelentek meg Friderika tanulmányai (Füstös ház az Alpok alján. A Nyugat-Dunántúl népi építészetének helye az Alpok-Adria régióban. In: Cseri Miklós (szerk.): Nyugat-Dunántúl népi építészete. 21 32. Szentendre-Szombathely, 1995.; Az épített környezet. Település és építkezés. Az otthon népművészete. Lakáskultúra. In: Gráfik Imre (szerk.): Vas megye népművészete 29-75., 76-98. Szombathely, 1996.) és a tájegységét bemutató összefoglalásai (Nyugat-Dunántúl. In: Cseri Miklós - Füzes Endre (szerk.): Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Szentendre. 69 116. Szentendre, 1997. - német és angol nyelven is). Az elmondottakból kitűnik, hogy Bíró Friderika évtizedekig számtalanszor megtette a Szentendre és Zala, Vas falvai közötti utat. Szerencsére módja nyílt arra is, hogy a Felső-Elzászi szabadtéri múzeumban (TÉKA 1987. 2. 27-37.), a hasonló ausztriai intézményekben (TÉKA 1980. 1. 13. és 1988. 2. 22.), a detmoldi (TÉKA 1995. 2. 42-45.) és észtországi (TÉKA 1998. 2. 46-48), svájci, walesi társintézményekben is tapasztalatokat gyűjthessen munkájához. Folyamatosan kapcsolatban állt a nyugat-dunántúli megyei és regionális gyűjteményekkel is. Ismereteivel, tapasztalataival segítette őket, és ellátta az utóbbiak szakmai felügyeletét. Nemcsak kiállításokat rendezett a Göcseji Falumúzeumban (Zalaegerszeg, 1968), a Vasi Falumúzeumban (Szombathely, 1973; sárfimizdói lakóház. Vasi Múzeumfalu. Szombathely, 1983), folyamatosan tudósított is a gondozására bízott terület eseményeiről (A Göcseji Falumúzeum. In: Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Magyarországon. 107-112. Budapest, 1987.; Gönczi Ferenc emlékkiállítása Zalaegerszegen (TÉKA 1998. 2. 36-39.; 25 éves a Vasi Múzeumfalu. (Vasi Szemle 1998.), Könyvbemutató Pankaszon (TÉKA 1999. 1. 54-58.). Részt vett a nyugat-dunántúli régiónak a millennium alkalmából vállalt teendőiben is {Szegek, házak, kálhák, szobák. In: Kapiller Imre (szerk.): Szentgyörgyvölgy. Száz magyar falu könyvesháza. 132-148. Budapest én. (2000); Göcsej a 19. század elején c. tanulmány In: Kostyál László (szerk.): Zala megye 1000 éve c. könyvbe, Gö2. kép. Disznópörzsölés Szalafőn, 1966. (ZOLNAY Eszter felvétele) csej néprajza. In: Göcsej turisztikai zsebnaptár. Szombathely, 2002.; Magyarföld megmarad. In: Riederauer Andrea (szerk.): Magyarföld megmarad. 35-43. Magyarföld, 2001.) A szabadtéri múzeumok közös gondjait megvitatandó ült össze egy Szabadtéri kerekasztal-tanácskozás Zalaegerszegen, amelyen a paraszti miliő megteremtésének lehetőségeiről folyt a vita. Arról, hogy milyen esélyei vannak a múzeumoknak arra, hogy különböző korszakok társadalmi, gazdasági körülményeit bemutassák, amellett, hogy egy adott tájegység vagy falu, benne egy bizonyos család életformájáról, életmódjáról, ízléséről, szokásairól is vallaniuk kell. A tanácskozás eredményeit az érdekeltek számára Friderika foglalta össze (TÉKA 1990. 2. 4-7.). Segítőkészsége a határon túl is tapasztalható volt, többször járt Szlovéniában, hogy a Hetési fazekasság című kiállítás előmunkálataiban részt vegyen (Hírek. TÉKA 2000. 2. 59-60.), majd megírta az Alsólendvai Múzeum kiállításának forgatókönyvét. A fentiekből úgy tűnhet, hogy Friderika múzeumon belüli tevékenysége kimerült saját tájegységének gondozásával, feldolgozásával. Nehogy ez a kép alakuljon ki róla, a sok más közül felemlítek egy-két olyan tárgyvásárlását, amikor eleve egy másik tájegység, egy másik kolléga számára vette meg például a harkai ház első szobájába elhelyezett ládikát, amelyben a Sopron környéki német falvak szokása szerint, a kelengyével együtt megkapott halotti szemfedőt tartották {Halottasláda Agjálváról. TÉKA 1979. 3. 11.). Általa került, szintén a Kisalföld tájegységbe egy unikális tárgy, egy 1904-ben készült Petrezselyembujtató Budakesziről (TÉKA 1984. 1.