Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

ZENTAI TÜNDE:A hidasi ház és telek berendezése

7. kép. A kapu részlete a mecseknádasdi kőből faragott monolit kapupillérrel. Hidas, Kossuth u. 111. (ZENTAI Tünde felvétele, 2001) Esős időben az egysorosán, ritkán lerakott lépőköveken lehet közlekedni a kúthoz, a góréhoz és a disznóólhoz. A ház berendezése A múzeumi berendezés megszemélyesített, családra szabott. Ezzel együtt megörökíti a lakóhely- és életmódváltást megélő székely családok tipikusnak mondható lakáskultúráját, amelyre a bukovinai hagyományokhoz való ragaszkodás éppoly jellemző, mint az országszerte érvényesülő, uniformizálódó kispolgári divat követése és a gyári tömegtermékek használata. Család és berendezés A hidasi házba beköltöztetett Biszak család minden tagja tősgyökeres andrásfalvi földműves volt. A Biszakok reformátusok, a Vargák római katolikusok. - Részben a felekezeti különbségből adódott, hogy Biszak Ferenc és Varga Julianna 1928-ban „háromszor kötött házasságot", először a református, majd a katolikus templomban, végül a polgári „kancellárián". A katolikus egyház feltételeként a már létező Mártont katolikusnak keresztelték. - 1941-ben Biszakék az anyaországba, Bácskába településkor újonnan épített faházat, 10 hold földet és erdőrészt hagytak maguk mögött, amikor 1944-ben Bácskából menekülniük kellett, mindössze egy lovas kocsi állt rendelkezésükre, és csak annyi holmit, élelmet hozhattak el, ami arra velük együtt fölfért. Biszak Ferenc (1901-1965) és felesége, Varga Julianna (1908-1987) - hathónapos zalai tartózkodás után - 1945 májusában két gyermekkel érkezett Hidasra, Mártonnal (1927-) és Józseffel (1929—). A szülők 1959-ig, a téesz megalakulásáig kisebb megszakítással az apa 1956-ban lógondozó a hidasi lignitbányában - a nekik juttatott 6 hold földön gazdálkodnak, tehenet, lovakat, sertéseket tartanak. Fiaikból bányász lesz; Márton 1952-től, József 1954-től dolgozik a hidasi bányában, majd annak bezárása után, 1965től Zobák-aknán. Mindkét fiúk korán házasodott. Márton 1945ben elvette az andrásfalvi Fehér Emíliát, és elköltözött a második szomszédba (Kossuth u. 115.). József 1950-ben feleségül vette a szintén andrásfalvi születésű Dani Terézt ( 1932—), ők a szülői házban maradtak, de hamarosan külön háztartást vezettek. 1959-ben Biszak Ferenc és felesége az első két helyiséget használja: az utcait tiszta szo8. kép. A téglahíd eredetije Hidason, Kossuth u. 137. (ZENTAI Tünde felvétele, 2002)