Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

ZENTAI TÜNDE:A hidasi ház és telek berendezése

5. kép. Baromfiéi góréval, Hidas, Kossuth u. 111. (ZENTAI Tünde felvétele, 1980) készítettek, mint például Biszak Ferenc a baromfiól-górét és az osztókerítéseket. Az alapberendezésen kívül ebben a házban tudunk helyet biztosítani a műtermi kiállításoknak. A gazdasági épületrészt és a hetedik helyiséget „feláldozzuk", hogy bemutathassuk a dél-dunántúli tájegység történetét és a régió népművészetét. Az áldozat nem súlyos, mert a Biszak család ezt az épületrészt a bemutatás idején nem használta rendeltetésszerűen. A bemutatás időpontja 1959. A ház, a család, a berendezés, a telek és a növényvilág egyidejű állapotának rekonstrukcióját 1959. kora őszére időzítjük. Az épületek - különösen a ház - természetesen sokkal távolabbi múltat képviselnek, mert az addig eltelt 100-130 év alatt keveset változtak. A telek elhelyezkedése A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a hidasi porta második a múzeumi utcasor bal oldalán. A 47,68 méter hosszú, három részből álló ház az eredeti beépítésnek és térfelszínnek megfelelően lépcsősen lejt hátrafelé. Telekbeépítés Megegyezik a Hidason lévő telekével. A ház a szabályos, téglalap alakú szalagtelek bal oldalán 180 foglal helyet, hátával a telekhatáron, ami mellett keskeny út vezet a határba, az utcasor vége és a halmazos zug között. Az épület rövid véggel fordul az utca felé, a főhomlokzat és az utcai kerítés között mintegy 600 cm hosszú előkert van. Az udvart az utca felől faragott kőoszlopos, kőlábazata deszkakerítés, kovácsoltvas kétszárnyú nagy- és egyszárnyú kiskapu zárja. Előtte nagyméretű téglákból lerakott járda és vizesárok húzódik. A közlekedést az árkot átívelő szépen boltozott téglahíd biztosítja. A virágos előkert zug felőli oldalát bukszussövény határolja. A telek a ház hátsó sarkától hátrafelé, végig keskenyre nyírt, vegyesen ültetett akác- és bodzasövénnyel kerített. A porta a nyári konyha ajtaja előtt mintegy harminc centire kisés kétszárnyú deszka nagykapuval, léckerítéssel első és hátsó udvarra osztott, továbbá a ház végénél ugyanilyen szerkezetű kerítés és kapuk választják el a határba nyúló hóstéltól. A nyári konyha bejáratával szemben - a lakó- és gazdasági egységektől nagyjából egyformán megközelíthető helyen - áll az Ágról áttelepített, díszesen tagolt téglakávájú és téglapillérű, lécajtajú kerekes kút, amit német kőműves épített közvetlenül a 19-20. század fordulóján a Werzl családnak. A főépület végén, a pajta falához támaszkodva, annak udvari sarkától hatvan centiméterrel beljebb helyezkedik el a féltetős, tégla árnyékszék. A hátsó udvar házzal szemközti oldalán foglal helyet a Biszak Ferenc által 1946-ban épített vályogfalú baromfiól és góré másolata, közvetlenül mögötte padig a Hidasról hozott német fa hidas. E lábakra emelt sertésól végéhez szinte hozzátapad a vesszővel körbefont trágyadomb. Az utcai kiskaputól téglajárda vezet a gangig és a gang végétől a fal mentén az árnyékszékig. 6. kép. A dél-dunántúli tájegység perspektivikus tervének részlete: 1. faddi telek, 2. hidasi telek. Terv; ZENTAI Tünde, szerkesztés: BÚZÁS Miklós, rajz: SABJÁN Tibor