Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SÁRI ZSOLT: Egy falu a 20. századból. A 20. századi épületegyüttes lehetősége a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Nemzetközi példák Az elmúlt években más, európai szabadtéri múzeumok is szembesültek ezekkel a kérdések­kel. A válaszok többé-kevésbé, hol határozott irányvonalakat mutatva, hol kissé még keresve, de folyamatosan megszülettek épületekben, kiál­lításokban realizálódtak. A detmoldi (Németország) Szabadtéri Múze­um középkori épületében az 1940-es éveket jele­nítették meg, azt az időszakot, amikor az elektro­mos áram megjelenik a paraszti kultúrában, ha­talmas változásokat gerjesztve abban. A kiállítá­si enteriőr a vasalás munkafolyamatát mutatja be. 11 Bad Windsheimben, Németország másik je­lentős szabadtéri múzeumában egy muzeológiai szempontból is kimagasló enteriőr mutatja be a háború utáni frankföldi lakáskultúrát és életmó­dot. Egy 1454-ben épült lakóházat, ún. Doppelhaus-t telepítettek át 1985 és 1996 között. A lakóépület bal oldali lakrészét a középkori, 1455-re datálható állapotokban rögzítették, míg a jobb oldaliban az 1955. esztendő jelenik meg. 12 A wales-i St. Fagans-i múzeumban egy konté­nerházban mutatják be a II. világháború utáni új­jáépítési korszak lakáskultúráját és életmódját. Ez az alumíniumból készült, rövid ideig, átmene­ti lakóházként funkcionáló épület reprezentálja a nagy változásokat megelőző háború utáni idősza­kot. Érdekes kiállítás nyílt meg 1979-ben a kijevi Szabadtéri Múzeumban, amikor átadták „A szo­cialista falu népi építészete és életmódja" című kiállítási egységet. A kiállítási egységbe a „kol­hoztagok és a falusi értelmiség Ukrajna-szerte épült házainak prototípusai" kerültek be, de­monstrálva - természetesen a kor politikai törek­véseinek, helyzetének megfelelően - a kommu­nista átalakulás változásait, a helyi ipar terméke­it, a szocialista realizmus tárgyi világát. 13 A 20. század nép építészetének korszakolása. Kutatástörténeti vázlat A népi építészet kutatásában is megjelent a 20. századi változások vizsgálatának szükséges­sége. Az elmúlt két évtizedben több kutató már korszakolta is az elmúlt évszázad falusi építésze­tét. FÜZES Endre már 1987-ben a II. világhábo­rú utáni időszak falusi építészetének és lakáskul­túrájának kutatására hívja fel a figyelmet, amikor politikai, gazdasági, kulturális, ökonómiai és szo­ciális faktorok figyelembevételével öt korszakot 3. kép. Nyári konyha (Galvács, PUCHNER Judit felvétele) SZNM, F. 60.574. definiálva mutatja be az 1945 utáni népi építésze­tet és lakáskultúrát. Az igen részletes korszakolá­sában (1945-49, 1950-57, 1958-67, 1968-79, 1980—) a gazdasági- és társadalmi változások ha­tására bekövetkező építészeti és lakásbelső átala­kulásokat vázolja fel. 14 BARABÁS Jenő az integrálódás korának ne­vezi ezt az időszakot. A magyar népi építészet történeti korszakolását a század végéig nyomon követi, három nagy korszakra osztva, amelyek közös tulajdonsága a táji eltérések csökkenése, az integrálódás, egy „domináns tendencia" ívelése. Korszakai 1880-1920, 1920-1950, 1950-1970, 1970-1990 - elkülönítésénél az alap­rajzi, a tetőszerkezeti, és a tüzelőberendezésben bekövetkező változásokat emeli ki. 15 BARABÁSHOZ hasonló elvek alapján kate­gorizál GILYEN Nándor is, aki korszakhatárait (1880-1914, 1914-1950, 1950-1970, 1970-) is Barabás módszereivel húzza meg. 16 Legutóbb pedig BALASSA M. Iván írt szin­tén a 20. századi népi építészet korszakairól. A 4. kép. IMRÉN YI SZABÓ Imre: Árvizes telepesház, Alpár, 1942. (A népi irányzatok továbbélése a magyar építészetben 1918-1950.)

Next

/
Thumbnails
Contents