Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

ZENTAI TÜNDE:A hidasi ház és telek berendezése

2. kép. A hidasi ház eredeti helyén, Hidas, Kossuth u. 111. (ZENTAI Tünde felvétele) teljes berendezési anyaga hiányzott. Hét muraszemenyei helyiség berendezési terveit SÁRI Zsolt készíti. A kivitelezés kezdetekor a berendezési tárgyak mintegy 70%-a volt a múzeum birtokában, és még bontás előtt álltak az ormánsági drávacsehi telek épületei, amelyekhez ugyancsak számottevő tárgygyűjtés szükséges, hiszen a berendezési koncepció bontás előtt nem határozható meg. - A hiányzó falra vetített rajzokat szöveges magyarázatokkal pótoltam: a helyiségenként és falanként fölsorolt berendezési tárgyak neve és leltári száma mellett föltüntettem a műtárgyak pontos helyét is. A kiválasztás szempontjai A hidasi Kossuth utca 111. számú házat 1979ben választottam ki, miután a telepítési tervben szereplő zengővárkonyi ház megszerezhetetlenné vált. A zengővárkonyi telken a baranyai Sárköz kultúrájának szerettünk volna emléket állítani. Mivel azonban Baranya megye az épületet helyben kívánta megőrizni, az ugyancsak a történeti baranyai Sárközben lévő hidasi házzal próbáltam pótolni, részben eltérő, sokoldalúbb bemutatási céllal. A 19. századi hidasi ház ugyanis a hazai német építőművesség jeles reprezentánsa, és 1945-től andrásfalvi székely család lakta, s mint ilyen lehetőséget kínált arra, hogy rajta keresztül érzékeltessük mind a Schwäbische Türkei német telepesei, mind a bukovinai székelyek lakáskultúráját. Időközben azonban a népi épületek sorsa egyre inkább a figyelem középpontjában került, különösen Baranya megyében, következésképpen a hidasi házat sem tudtuk megvenni, mert tájházat alakítottak ki benne. Ezért a hidasi házat már csak hiteles másolatban tudtuk fölépíteni. A ház és lakás sorsa A hidasi Kossuth u. 111. számú házat korábban egy gazdag földműves, Johann Lukas „telkes" birtokolta, a szomszéd házzal együtt. Öt és családját kitelepítették Németországba, helyükbe 1945-ben az andrásfalvi Biszak család került. (A népmozgásról részletesen tájékoztat a megadott irodalom.) A ház több lépcsőben épült. Szó szoros értelemben, mert négy szakasza három különböző padlószinten helyezkedik el, igazodva a hátrafelé lejtő udvarhoz. Az első komplett egység a szobakonyha-szoba beosztású lakóépület. Ezt követi a hozzá csatlakozó, de külön fedél alatt álló nyári konyha-kamra, a nyári konyhából nyílik az első épületrész alatti kőpince. A ház továbbá egy kéthelyiséges lakrészt, valamint istállót, kocsiszínt és pajtát foglal magában. Az épület kő alapú vályogfalakkal - a hatodik-hetedik helyiségnél vert fallal, az istállónál téglafallal -, mestergerendás, nagyrészt szalmapólyás födémmel, állószékes, fachwerk oromfalú tetőszerkezettel, két szabad3. kép. A ház főhomlokzatai 2002-ben Hidason. A második és harmadik épületrészt az Országos Műemlékvédelmi Hivatal fölújíttatta, a főépület szürke ablakait és ajtait barnára festette (ZENTAI Tünde felvétele)