Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

ZENTAI TÜNDE:A hidasi ház és telek berendezése

Zentai Tünde A HIDASI HÁZ ÉS TELEK BERENDEZÉSE A Szabadtéri Néprajzi Múzeum dél-dunántúli tájegységének az építése több évtizedes előkészítő munka után 2002-ben kezdődött cl Szentendrén, és még ugyanebben az évben tető alá került a faddi és a hidasi ház. Az alábbi beszámoló, némi korrekcióval, a hidasi ház előzetes berendezési tervének a leíró részét képezi, amely a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tudományos Tanácsán hangzott el és nyert jóváhagyást 2002. november 25-én. A múzeumi berendezési tervek nagy múltra tekintenek vissza. Mintául a BALASSA M. Iván által 1970-ben kidolgozott mezőkövesdi summásház berendezési forgató könyve szolgált. A mezőkövesdi terv módszertani útmutatásai alapján, az aktuális feladathoz igazítva készültek el elsőként a Felső-Tisza-vidék nevű III. tájegység berendezési tervei, időbeli sorrendben: a kispaládi (BALASSA M. Iván), a milotai (ZENTAI Tünde), a botpaládi (K. CSILLÉRY Klára) és az uszkai (FLÓRIÁN Mária) házé. Ezek a tervek bevezető tanulmányból, grafikai ábrákból és tárgylistákból álltak. Szerkezetileg a szöveges megfogalmazást rajzok követték, amelyek helyiségenként ábrázolták az alaprajzot és egyenként a falakat, a berendezési tárgyak képével és leltári számával. Tartalmilag tekintettel voltak az adott házhoz tartozó gazdaság szociális nívójára és a családmodellre, a bemutatás idejét többnyire évtizedes pontossággal határozták meg, zömmel a 20. század elejéhez kötve. A későbbiek során a múzeumi berendezési tervek különbözőképpen módosultak, köztük megtalálható a hasonló részletességgel kidolgozott, sőt egy adott évhez rendelt berendezési koncepció (Például SABJÁN Tibor: Dusnoki molnárlakás), és a pusztán tárgylistákból álló, tipizált berendezési terv is. A dél-dunántúli berendezéseket több évtizedes levéltári, anyakönyvi, családtörténeti kutatások alapján, az épület, a gazdasági szint, a család összetétele és a mütárgyi adottságok összehangolásával konkrét évhez, némely szerencsés esetben - például a faddi házéban - az év egy napjához kapcsoltam. Célom az volt, hogy a lakásbelső és a telek tárgyi világán keresztül érzékeltethető bár teljesen meg nem valósítható - életmód-rekonstrukciót minél hitelesebben megközelítsem. A dél-dunántúli méretarányos berendezési tervrajzok kétdimenziósak, csak felülnézetben ábrázolják a tárgyak elhelyezkedését. Ez az egyszerűsítés, amely visszalépés a mintaként idézett tervekhez viszonyítva, időhiány következménye. A dél-dunántúli tájegység kilenc portájának épületeiben 77 helyiség vár berendezésre. 2002-től 2005. júniusáig tájegységfelelős muzeológusként hetven helyiséget kell berendeznem, s köztük két olyan lakóépület is van - a hidasi és az őcsényi szőlőhegyi tanya -, amelynek 2001-ben még a 1. kép. A hidasi ház utcai homlokzata 2001-ben Hidason (ZENTAI Tünde felvétele)