Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

KEMECSI LAJOS: Életmódtörténet és a hagyatéki leltárak (Kutatástörténeti vázlat)

keletkezett leltárak a dunántúli nagybirtok egykori lakóinak életmódját elemző vizsgálatok gazdagon kiaknázható forrásai. BENDA Gyula kutatásai módszertani iránymutatást nyújtottak a további elemzések végzőinek is. így készültek el KOCSIS Gyula ceglédi és RACZ István debreceni feldolgozásai.

18 Az inventáriumok felhasználását egy újabb tudománytörténeti iránymódosulás segítette. Előtérbe került a mezővárosi műveltségnek a város és vidéke között betöltött közvetítő szerephez tartozó jelenségek vizsgálata. A város és falu viszonyát elemző német tanulmányok szemléletének hatása érződött ezeken a kutatásokon. Az 1988-tól meginduló „Kisváros és vidéke" OTKA által támogatott kutatási program segítette a kisvároskutatás felgyorsulását, az inventáriumok feltárását.

19 Ekkor indult meg a hegyaljai mezővárosok levéltári iratanyagának kigyűjtése és feldolgozása BENCSIK János vezetésével. Ennek a munkának az eredményeként készült el a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban jelenleg zajló Felföldi mezőváros tájegység körüli kutatásokban legközvetlenebbül hasznosítható mű: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében. BENCSIK János 1993-ban megjelentetett munkájában a rendkívül alapos bevezető elemző tanulmányt követően 70 darab tokaji hagyatéki leltárt közöl, amelyek rendkívül gazdag forrásként értékelhetők a kutatások számára.

20 A lokális monografikus feldolgozások sorozatán

21 kívül sorra készültek az egy-egy társadalmi réteg tárgyi ellátottságát elemző munkák is.

22 Ezek a művek elsősorban a különböző iparosoknak egyes mezővárosok társadalmában betöltött szerepét vizsgálták. A korszerű társadalomtudományi kutatások irányába tartozik a társadalom rétegződésének a női inventáriumok alapján történő vizsgálata.

23 A hagyatéki leltárak ígéretes lehetőségeket kínálnak a paraszti gazdaság és háztartás elemzésére is.

24 A háztartások eszközellátottságát elemző munkák a területi különbségek és jellegzetességek felismerését is segítik. A különböző mesterséget gyakorló iparosok gazdasági és társadalmi helyzetének elemzése mellett az ország távoli területein élő azonos ipart űzők inventáriumai is szolgálnak esetenként tanulságokkal.

25 Az inventáriumok kutatása olyan nagy múltú tudományos kérdés újszerű vizsgálatát is lehetővé tette, mint a tanyáké.

26 A parasztságra vonatkozó hagyatéki leltárak tömeges megjelenése - a városlakókkal ellentétben - csak az 1850-es évek második felétől mutatható ki. Az osztrák polgári törvények magyarországi bevezetése után (1852) vált kötelezővé a hagyatéki leltárak készítése. Számuk növekedésével fordítottan arányos azonban a bennük található információk mennyisége. A tömeges készítés hatására a leltárak homogenizálódtak.

27 A tematikus elemzések elsősorban a lakáskultúra területére vonatkozó kutatásokat tartalmazzák.

28 A társadalmi csoportokhoz köthető lakásberendezés-típusoknak a vizsgálata is kutatható az inventáriumok segítségével. BÍRÓ Friderikának a Vas megye népművészetét bemutató kötetben olvasható tanulmányai az épített környezet és az otthon népművészete témájában is támaszkodnak a hagyatéki leltárak adataira.

29 Hasonlóan értékes forrásként szerepelteti a közelmúltban megjelent Göcsej néprajzát feldolgozó könyvében is az inventáriumokat.

30 Kiemelkedő eredmények születtek az inventáriumkutatásban a forráskiadás területén. A Néprajzi Múzeum inventáriumgyűjteményére építve több kötet jelent meg az 1980as 90-es években.

31 A gazdag jegyzetapparátussal kiegészülő kötetek rendkívül fontos forrásként inspirálják a további kutatásokat. 1990 után az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék megalakításával létrejött a hazai inventáriumkutatás egyetemi műhelye is. Az egyetemen elsősorban a városi polgárság vagyonát és tárgyi kultúráját elemző tanulmányok készültek.

32 Az elmúlt évtizedben az inventáriumkutatás irányai részben módosultak. A hagyatéki leltárak értékeire felfigyelt az elmúlt években egyre inkább felélénkülő mikrotörténeti irányzat is. Több ilyen jellegű vizsgálat egyetlen hagyaték iratanyagának feldolgozására épül. Az így született tanulmányok megkísérlik rekonstruálni egy-egy személy környezetét, mindennapjainak világát.

33 Az inventáriumok adatainak szemiotikai szempontú vizsgálata is megindult a hazai kutatásokban.

34 Készültek olyan vizsgálatok is, amelyben 18-19. századi tárgyi világ struktúrájának kutatói ún. tárgy féleségek csoportjait elemezték.

35 GRANASZTÓI Péter, illetve BENDA Gyula vizsgálataik során a grafikai ábrázolások mellett a faktorelemzés módszerét is alkalmazzák. A nemzetközi szakirodalom eredményeinek hazai megismerésével tovább erősödhetnek a változatos egyéni szituációkkal megragadott valóságot feltáró elemzések.

36 Német szakirodalmi előképek alapján érdekes kérdés a város - falu kapcsolatát kutatók számára az ún. városi jellegű tárgyak, innovációs tárgyak arányának vizsgálata.