Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

K. CSILLÉRY KLÁRA: A kanapé és a köznépi lakás modernizálása a 19. századi Magyarországon

20. kép. Párhuzamos berendezés, kanapéval a főfalnál; a helyszínen élő gyakorlat nyomán 1972-ben készült rekonstrukció. Botpalád, Szabolcs-Szatmár m. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum ló igazodás érdekében tett erőfeszítései igencsak irritálhatták a nemesi vármegye képviselőit. Ugyanis a Heves megyei iparosoknak a Helytartótanácshoz intézett tiltakozására reagálva, amelyben az 1813-as árszabás szerintük túlságosan leszorított árai ellen szóltak, a vármegye felrótta a mesteremberek birtokolta luxuscikkeket, mint amilyenek a „tzifra Szögekkel ki Vertt 's Aranyal Ki Varrót Matériákkal be borított Kanapék".

50 A köznépi fakanapék sajátos dísze: a hármas levélcsokor Mielőtt továbbmennénk a kanapé köznépi, pontosabban paraszti alkalmazásának bemutatására, rövid kitérőt kell tennünk, a magyar köznépi kanapék sajátos dísze, a hármas levélcsokor múltjának megismerése érdekében. Ez a minta tőlünk meglehetősen távoli eredetű: az angol klasszicizmus szülötte. George Hepplewhite bútortervezőtől származik; ismertté az 1788-ban publikált, majd hamarosan még két kiadást megért asztalos-kézikönyve tette. O a walesi főherceg címere hármas strucctol lát kívánta ábrázolni egy áttört mintájú széktámla központi díszítményeként (6. kép). A minta az emlékanyag bizonysága szerint, tetszésre talált a korabeli Angliában.

51 Az angol klasszicista bútorstílus németországi terjedésével eljutott oda is, és kedveltté vált, de már teljesen átértelmeződve. A délnémet terület 19. század eleji polgári széktámláin gyakori az ennek megfelelő három sáslevél vagy háromfelé ágazó ív (7-8. kép).

52 Különösen tanulságos -, minthogy az előképek meg nem értéséről a szakirodalom csakis parasztok mintaátvételei kapcsán szo-