Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

K. CSILLÉRY KLÁRA: A kanapé és a köznépi lakás modernizálása a 19. századi Magyarországon

21. kép. Párhuzamos berendezés részlete, kanapéval. Jászárokszállás. DEIM Péter felvétele 1998. A Szabadtéri Múzeum anyagából berendezett mezővárosi tisztaszoba a Magyar Mezőgazdasági Múzeum A jobbágyfelszabadítás és hatása a paraszti kultúrára c. kiállításán kott szólni - egy ekkoriban készült délnémet szék, melynek alkotója a leveleknek vélt tollakat egyenesen vázába állította. (9. kép). A délnémet sásleveles minta a magyarországi műbútorasztalosok előállította ülőbútorokon is bevetté vált a 19. század elejére, majd divatban maradt a 19. század első felében is, mint erről fennmaradt székek tanúskodnak.

53 Különféleképp átrajzolva, de felismerhetően levelet formázva, ez a minta került rá a köznépi fakanapék támlájára, helyenként pedig, bár jóval ritkábban, parasztházbeli székek támlájára

54 és padokéra is (30. kép). A kanapé a magyarországi parasztságnál Parasztházbeii kanapéra Magyarországon a 19. század első felétől vannak írott adatok. A legkorábbiként ismert abban a hagyatéki leltárban olvasható, melyet 1830-ban Zalaszántón vettek fel, Kultsár András féltelkes jobbágy házánál. Ö a falu egyik legtöbbet fizető gazdája volt. Házában az „ első Szobában melly ki van pallotozva " állt egy asztal és egy „viselt" „kanapé vánkosokkal együtt", továbbá ettől érezhetően eltérő székfélék: két kékre festett karszék és egy keményfa hatos szék, a „hátulsó szobában" meg, hagyományos módon: asztal két paddal.

55 Új típusú ülőbútorként, a kanapé a nagy alföldi mezővárosok gazdag parasztpolgárainál is ez idő tájt terjedhetett el. A hódmezővásárhelyi írott emlékanyagban 1834-től kezdődően fordul elő kanapé.

56 De hát a módos ceglédi gazda, id. Szűcs Mihály házában állt fekete bőrös kanapé és hasonló négy szék is „viselt" volt már 1855ben, az is nyilván még valamikor a század első felében került oda.

57 A vagyonleltárak várható további intenzív kutatása nyomán bizonyára sokban pontosítani lehet