Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

K. CSILLÉRY KLÁRA: A kanapé és a köznépi lakás modernizálása a 19. századi Magyarországon

16. kép. Kanapé, vsz. polgárcsalád része, Gergely János munkája. Magyarvista, volt Kolozs m., 1941. Néprajzi Múzeum, 68.140.1. Itsz. Magángyűjtőtől vásárolta K. CSíLLÉRY Klára Ami a szóban forgó tárgytípus korabeli ma­gyar elnevezését illeti, a 18. században a két leg­gyakoribb ilyen, nyugat-európai vándorszó, a ka­napé és a szója egyaránt használt volt a pamlag jellegű bútorokra. A két szó korabeli jelentéselté­rése azonban nálunk sem tisztázott, ahogy a hazai koraklasszicista bútorokkal foglalkozva, SZA­BOLCSI Hedvig ezt megállapította. 24 A kanapé legkorábbi magyar nyelvbeli, írott emléke 1736­ból ismert. A régi nemesi családból származó Meszlényi Jánosnak, aki 35 évig volt Fejér, illetve Győr megye alispánja, nemkülönben országgyűlé­si követe, halála után, a győri házában felvett lel­tárban ott áll, egy kerek diófa asztalt követően: „1 hosszú kanapé, 6 avittas kar szék, 5 kisebb ala­csony székecske kar nélkül". 25 A szófa elsőként is­mert említése jóval későbbi: báró Orczy Lőrinc 1762-ben írt versében olvasható, az 1787-ben a „Költeményes holmi ..." címmel megjelent köte­tében. És bár a szófa szó ismertté válását ezt köve­tően számos adat jelzi, 26 több más adalék, 27 főként pedig a későbbi köznépi szóhasználat tanúsítja, hogy a kanapé kifejezést a szófa nem tudta kiszo­rítani. De nem tudott helyére lépni a Barczafalvi Szabó Dávid alkotta pamlag szó sem, melyet már nyelvújítási szótárát megelőzően, egy 1787-ben fordított munkába is beiktatott: „ Üljön le ide a ' Pamlagra, a 'Kanapéra ". 28 A kanapé a magyarországi nemességnél A 18. század folyamán a főnemesség után el­jutott a kanapé a köznemesi kúriákba is. így pél­dául a módos Tallián László, a Somogy megyei Ötvösön birtokos köznemes három szobás laká­sában 1774-ben összeírtak közt is volt egy zöld posztós kanapé. 29 Az 1798-ban megözvegyült és 1824-ben elhunyt Svastits Antalné ugyancsak so­mogyi, szentgáloskéri „kétszárnyra" épült kúri­ájában egy „nádas" és egy „kékes" kanapé is volt, 2 „nádas" és 5 „kékes" székkel. 30 Városla­kó nemes tanyáján is állt már ekkoriban posztó kanapé, így 1799-ben Nagykörösön. 31 Kisnemesek házába viszont csak a 19. század során került kanapé. KOCSIS Aranka a csallókö­zi Vajkai szék nemeseinek 17-19. századi ha­gyatéki leltárait vizsgálva, csupán 1813-tól kez­dődően tud, akkor is csak néhány kanapéról, il­letve kanapé ágyról beszámolni. 32 A PRAZ­NOVSZKY Mihálytól Nógrád megyei nemesi kúriák a 19. század első felében kimutatható be­rendezéséről adott összefoglalásból szintén az tű-

Next

/
Thumbnails
Contents