Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

SÁRI ZSOLT: Az ünnep és az ünneplés fogalmának átalakulása

Sári Zsolt AZ ÜNNEPEK ÉS AZ ÜNNEPLÉS ÁTALAKULÁSA

1 Adatok az egyházi év szokásainak 20. századi változásához ,, Ha az ünnep elérkezik az életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg a hajad míves kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a égieket, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep: a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. Mindenekfelett legyen benne valami a régi rendtartásbál, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból. Legyen benne áhítat, föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, a felsőbb értelme. Készülj fel rá testben és lélekben. "(Márai Sándor) A néprajz klasszikus meghatározásait figyelembe véve az ember életét alapvető idő-ciklikusság jellemzi. Táplálkozási rendjében megjelenik a heti ciklikusság, a tésztaevő és a húsevő napok váltakozása, a munkájában megjelenik a munkás és a dologtiltó napok változása. Az emberi életet pedig a mindennapok és az ünnepek váltakozása jellemzi. Az ünnep Az ünnepnapok minden népnél, legyen szó bármilyen vallásról és kultúráról, kiemelkednek a hétköznapokból, a mindennapoktól eltérő viselkedés jellemzi őket. A néprajztudomány kutatóit a kezdetek tudományos vizsgálatai során a nép ünnepi szokásai, az ünnepekhez kötődő cselekedetei, hiedelmei, viselete, ételei kötötték le. Mégis, alig esett szó az ünnepről, az ünnep lényegéről. Az etimológiai szótár

2 szerint az ünnep szavunk az id=szent melléknév és a nap főnév öszszetételéből létrejött - eleinte egyházi műszó összetett szó, melynek jelentése „szent-nap". Másik magyarázatként, ha a szlávból vett tükörfordítást tekintjük megalapozottnak, az üdvözül, üdvözít és a nap szavak összetétele, amelynek jelentése pedig az üdvösség napja. Ez utóbbit az etimológiai szótár sem tartja valószínűnek. Az ünnep fogalmának meghatározásával a társadalomtudományok mindegyike, s számtalan kutató kísérletezett. Én magam itt a néprajztudomány kategóriáit alkalmazom, hiszen feladatomnak az ünnep, az ünnep változásvizsgálatának néprajzi megközelítését tartom. (Természetesen a rokon- és társtudományok témánkkal kapcsolatos megfigyeléseit nem hagyhatom figyelmen kívül.) Az ünnep „különleges időszak", amikor egy közösség az általános, hétköznapitól eltérő viselkedési formákat, ünnepi szokásokat alkalmaz.

3 Az ember alapvető lelki szükséglete olyan napok kiválasztása, amikor megszokott életritmusán változtat, nem munka jellegű cselekményeket de a munkát, a munka minőségét javítandó - végez. Az emberi természet alapjában gyökerezik az általa megismert és elfogadott istenség számára bemutatott áldozat és az áldozat bemutatására kiválasztott napok megszentelése.

4 Az ünnep az áldozat napja, a közösségi lét kezdete: a tudat, hogy én nem vagyok egyedül.

5 Az áldozat, mint a kultusz magva körül, azt kísérő és színező cselekmények kialakulásával jönnek létre az ünnepek. Az ünnep fejlődése így párhuzamba állítható az áldozat fejlődésének hármas szintrendszerével. Az áldozat kezdetben a védekező jellegét hangsúlyozza, a második lépcsőfokként megjelenik a szövetkező-társuló jelleg (az istenséggel), amivel az áldozatot bemutató közösség Isten erejét kívánja a maga számára. A fejlődés harmadik stádiuma az átadó jelleg előtérbe kerülése,