Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

IFJ. KODOLÁNYI JÁNOS: Múzeumi néprajzi gyűjteményeink fejlesztése

Ifj. Kodolányi János MÚZEUMI NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYEINK FEJLESZTÉSE A századforduló (jóllehet már túl vagyunk rajta) alkalom is, kötelezettség is arra, hogy számba vegyük eredményeinket, valamint a feladatainkat. Múzeumi néprajzi gyűjteményeink kialakulását nem keressük a távoli múltban, hiszen a múzeumi gyűjtemények sorában nem tartozott az elsők közé. A 19. században alapított múzeumok gyűjtő érdeklődése akkor fordult a néprajz felé, amikor az külön tudományszakként erősödni kezdett. A Magyar Nemzeti Múzeumban is a Néprajzi osztály létrehozását már élő gyűjtemények indokolták, sőt, sürgették. Akkor azonban már működtek az országban olyan vidéki múzeumok, amelyeknek kisebb-nagyobb néprajzi gyűjteményeik is voltak. Az ismeretlen földrészek feltárására vállalkozó kutatások értékes néprajzi gyűjteményekhez juttatták a múzeumokat, egyikből-másikból külön múzeumok váltak. Kevésnek jutott olyan szerep, mint a Magyar Nemzeti Múzeumnak, majd a szervezetében működő Néprajzi Múzeumnak, hiszen ez a múzeum a tevékenységét nem korlátozta a hazai területekre. Ám gyűjteményeit különféle tudományos célok hozták létre és fejlesztették. Bár megszervezését 1872-ben XANTTJS János nagy kelet-ázsiai, délkelet-ázsiai gyűjteményeire alapozták, birtokában voltak már magyarországiak, sőt Kelet-Európából, valamint Szibériából származók is. XANTTJS János, a Néprajzi Múzeum első igazgatója legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy magyarországi gyűjteményeket befogadó és bemutató múzeum szervezéséhez fogjon hozzá. Nemzetközi tapasztalatai, valamint nemzetközi kiállítások tanulságai birtokában tette közzé 1892-ben az Ethnographiában azt a felhívását, amelyben meghatározta a legfontosabbnak ítélt tárgy-gyűjtési feladatokat.

1 A múzeum vezetésére utódául megbízott JANKÓ János 1893-ban szinte útmutatásként kapta XANTUS indítványát. A világkiállítások céljára előkészített néprajzi gyűjteményekkel jobbára házbelsőket, szobabelsőket rendeztek be bemutatásra. Meghatározott célja volt azoknak a gyűjteményeknek is, amelyeket a Millenniumra felépített falu házainak berendezésére HERMAN Ottó halászati és hozzá kapcsolódó kiállításának a megvalósítására állítottak össze. Mindezeket eredetileg nem múzeumi gyűjteményekül tervezték, később azonban múzeumba kerülvén azzá váltak. Mind a nemzetközi kiállítások, mind a millenniumi kiállítás esetében a gyűjtés célját a kiállítások szükségletei, tervei határozták meg. A millenniumi kiállítás tervének tudományos koncepciója is volt. Az ország egy-egy vidékének népét ábrázolónak elképzelt lakóház berendezésének reprezentálnia kellett a benne élők kultúráját. A HERMAN Ottó tervei szerint felállított halászati kiállítás feladata a halászó életmód, eszközök és építmények megismertetése volt. HERMAN Ottónak akkor már nyomtatásban rendelkezésére állt A magyar halászat könyve című kétkötetes monográfiája, valamint a gyűjtögető élettel és a pásztorkodással foglalkozó tanulmányai. XANTUS János az Ethnographia-ban megjelent javaslatában a kézművességnek nevezett kultúra eszközeinek és alkotásainak gyűjtését szorgalmazta. A kézművességnek azonban igen széleskörű értelmezése volt. Az első és sokáig egyetlen gyűjtési útmutató BATKY Zsigmond „Útmutató'''-ként ismert munkája volt. JANKÓ János ismerte föl annak szükségét, hogy a múzeumban dolgozók, múzeumi gyűjteményt tervezők, szervezésén fáradozók segítségére útmutatónak kéne rendelkezésre állnia. A Múzeumok és Könyvtárak Felügyelősége 1902-ben bízta meg JANKÓ Jánost az útmutató elkészítésével. Útmutatóját meg is tervezte, hozzá is fogott az ábrái megrajzoltatásához, az élete azonban rövidnek bizonyult a terv megvalósítására. JANKÓ elképzelése szerint az útmutató a Néprajzi Múzeum akkori magyarországi tárgygyűjteményeinek típuskatalógusa lett volna. BATKY Zsigmond Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére című könyve 1906-ban került az érdeklődők kezébe, hogy hathatós segítséget adjon a gyűjtő, a rendszerező, a megőrző, elhelyező