Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
BARTHA ELEK: Templomok és szent terek a bizánci rítusú katolikus néphagyományban
története ennek tipikus példája. Ezen a helyzeten a rendszerváltás érezhető változást hozott. Példa erre a kazincbarcikai templom, amelynek telkét az önkormányzat jelölte ki a városközpont „kiemelkedően szép" területén, figyelembe véve az építészek javaslatát és az egyház kérését. 39 A jelenleg álló templomok között olyanokat is találunk, amely a vizuális kontaktus szempontjából kedvező fekvésű, de éppen helyzete miatt a település egészéről vagy egyes részeiről a vallásgyakorlás szempontjából nehezen megközelíthető. Többnyire a nagyobb magaslaton vagy a település szélén, félreeső helyén álló templomok sorolhatók ide. Jó példa erre a rakacai templom. A templomdombra az idősebbek nehezen tudnak felmenni, így a vallásgyakorlás megkönnyítésére kápolnát építettek a falu főutcáján a mindennapi közlekedés szintjén. A kápolna könnyű megközelíthetősége miatt a templom funkcióiból sokat átvett, rendszeresen szolgál hétköznapokon, vasárnapokon misék, istentiszteletek megtartási helyéül. 40 Hasonló célokat szolgál az irotai kápolna is. A községben a híveket a domb tetejére épített templomba való fáradságos felkapaszkodástól megkímélendő a kápolnában tartják hétköznapokon a Szent Liturgiát, az utrenyéket és a vasárnapi vecsernyét. 41 A falu vagy a város közepén álló templom a mindennapi mozgásirányok metszéspontján gyakori kontaktusteremtésre nyújt lehetőséget. Emellett a jó megközelíthetőség vonzóvá teszi a vallásgyakorlás számára. A könnyen elérhető, központi fekvésű, jó forgalmi helyzetű görög katolikus templomokat az arra közlekedő római katolikus hívek is szívesen látogatják, míg a kedvezőtlen fekvés a bizánci rítusú hívek egy részét is a közelebbi vagy útjukba eső római katolikus templom látogatására készteti. Református vagy evangélikus, esetleg ortodox templom ilyen körülmények között sohasem jön számításba. Az első esettípust képviseli a budai Fő utcai templom, ahová a közelben lakó római katolikusok, sőt, elvétve reformátusok, evangélikusok is betérnek napközben egy rövid imára. Jó alkalmat kínál erre az épület előtti autóbusz megálló is, a buszra várakozók között időnként akad, aki belép a templomba. Az ilyen alkalmi templomlátogatók többsége a közelben lakik, és nem ismeretlen számára a templom. A második esetre a Sátoraljaújhely városközpontjában álló katolikus templom lehet példa, amelybe többen járnak a közelben lakó görög katolikusok közül, mivel saját templomuk távolabb és magasabban épült. A környező falvakból érkező kora reggeli autóbuszok görög katolikus utasai közül is vannak, akik leszállva az autóbuszról reggeli misén vesznek részt a római katolikus templomban. Mi kőházán ezzel szemben, ahol a római katolikusok a görög katolikus templomot használják, nagyobb ünnepek alkalmával a latin rítusúak közül többen utaznak be Sátoraljaújhelyre, hogy saját templomuk ünnepi szertartásán vehessenek részt. Selyeb görög katolikus temploma a település alsó részére épült, ahol a század elején szántóföldek voltak. Mivel a falu közepén református templom áll, a római és a görög katolikus hívek egyaránt az utóbbiak templomát látogatják. A templom elhelyezkedése gyakran a szakrális településszerkezethez igazodik. Ha egy falu vagy város lakói felekezeti dominanciájú településrészeket foglalnak el, mindegyik közösség lehetőleg a saját településrészén építtet templomot. 42 A görög katolikus templomok vegyes vallású településeken gyakran a ruszinok által elfoglalt részeken vagy azok közelében épültek. A görög katolikus templomot vegyes lakosságú falvakban gyakran az orosz falu, oláh falu, oroszok utcája stb. nevű településrészekre építették. Városokban, nagyobb kiterjedésű falvakban a templomi hitéletben nemritkán nem a szertartás, hanem a templom elhelyezkedése, lakóhelytől való távolsága, közlekedési megközelíthetősége az elsődleges szempont. Azokra a szórványokra, amelyek elérhető közelségében nincs saját szertartású templom, általánosságban jellemző, hogy római katolikus templomokba járnak, vallásgyakorlásuk jelentős részben a latin szertartású plébánia hitéletéhez igazodik. 43 Az emberi élet fontosabb állomásainál azonban körükben is megfigyelhető a törekvés a saját szertartású egyházi szolgáltatások igénybevételére. Budapesten, annak ellenére, hogy a fővárosnak több görög katolikus parókiája is van, a hívek tekintélyes része a lakóhelyéhez közeli latin szertartású templomot látogatja. Hasonló a helyzet más nagyvárosainkban (Pécs, Győr, Szeged) is. A szertartáshoz való ragaszkodás többnyire akkor bizonyul erősebbnek, ha a saját szertartású templom megközelíthetősége nem lényegesen rosszabb. A közlekedési szempontok és a távolság a nagyobb egyházi ünnepeken és az egyház részvételét is igénylő fontosabb családi eseményeken (keresztelő, esküvő) másodlagossá vál-