Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BARTHA ELEK: Templomok és szent terek a bizánci rítusú katolikus néphagyományban

története ennek tipikus példája. Ezen a helyzeten a rendszerváltás érezhető változást hozott. Példa erre a kazincbarcikai templom, amelynek telkét az önkormányzat jelölte ki a városközpont „ki­emelkedően szép" területén, figyelembe véve az építészek javaslatát és az egyház kérését. 39 A jelenleg álló templomok között olyanokat is találunk, amely a vizuális kontaktus szempontjá­ból kedvező fekvésű, de éppen helyzete miatt a település egészéről vagy egyes részeiről a vallás­gyakorlás szempontjából nehezen megközelíthe­tő. Többnyire a nagyobb magaslaton vagy a tele­pülés szélén, félreeső helyén álló templomok so­rolhatók ide. Jó példa erre a rakacai templom. A templom­dombra az idősebbek nehezen tudnak felmenni, így a vallásgyakorlás megkönnyítésére kápolnát építettek a falu főutcáján a mindennapi közleke­dés szintjén. A kápolna könnyű megközelíthető­sége miatt a templom funkcióiból sokat átvett, rendszeresen szolgál hétköznapokon, vasárnapo­kon misék, istentiszteletek megtartási helyéül. 40 Hasonló célokat szolgál az irotai kápolna is. A községben a híveket a domb tetejére épített temp­lomba való fáradságos felkapaszkodástól megkí­mélendő a kápolnában tartják hétköznapokon a Szent Liturgiát, az utrenyéket és a vasárnapi vec­sernyét. 41 A falu vagy a város közepén álló templom a mindennapi mozgásirányok metszéspontján gya­kori kontaktusteremtésre nyújt lehetőséget. Emellett a jó megközelíthetőség vonzóvá teszi a vallásgyakorlás számára. A könnyen elérhető, központi fekvésű, jó forgalmi helyzetű görög ka­tolikus templomokat az arra közlekedő római ka­tolikus hívek is szívesen látogatják, míg a kedve­zőtlen fekvés a bizánci rítusú hívek egy részét is a közelebbi vagy útjukba eső római katolikus templom látogatására készteti. Református vagy evangélikus, esetleg ortodox templom ilyen kö­rülmények között sohasem jön számításba. Az első esettípust képviseli a budai Fő utcai templom, ahová a közelben lakó római katoliku­sok, sőt, elvétve reformátusok, evangélikusok is betérnek napközben egy rövid imára. Jó alkalmat kínál erre az épület előtti autóbusz megálló is, a buszra várakozók között időnként akad, aki belép a templomba. Az ilyen alkalmi templomlátoga­tók többsége a közelben lakik, és nem ismeretlen számára a templom. A második esetre a Sátoraljaújhely városköz­pontjában álló katolikus templom lehet példa, amelybe többen járnak a közelben lakó görög ka­tolikusok közül, mivel saját templomuk távolabb és magasabban épült. A környező falvakból érke­ző kora reggeli autóbuszok görög katolikus uta­sai közül is vannak, akik leszállva az autóbuszról reggeli misén vesznek részt a római katolikus templomban. Mi kőházán ezzel szemben, ahol a római kato­likusok a görög katolikus templomot használják, nagyobb ünnepek alkalmával a latin rítusúak kö­zül többen utaznak be Sátoraljaújhelyre, hogy sa­ját templomuk ünnepi szertartásán vehessenek részt. Selyeb görög katolikus temploma a település alsó részére épült, ahol a század elején szántóföl­dek voltak. Mivel a falu közepén református templom áll, a római és a görög katolikus hívek egyaránt az utóbbiak templomát látogatják. A templom elhelyezkedése gyakran a szakrá­lis településszerkezethez igazodik. Ha egy falu vagy város lakói felekezeti dominanciájú telepü­lésrészeket foglalnak el, mindegyik közösség le­hetőleg a saját településrészén építtet templo­mot. 42 A görög katolikus templomok vegyes val­lású településeken gyakran a ruszinok által elfog­lalt részeken vagy azok közelében épültek. A gö­rög katolikus templomot vegyes lakosságú fal­vakban gyakran az orosz falu, oláh falu, oroszok utcája stb. nevű településrészekre építették. Városokban, nagyobb kiterjedésű falvakban a templomi hitéletben nemritkán nem a szertartás, hanem a templom elhelyezkedése, lakóhelytől való távolsága, közlekedési megközelíthetősége az elsődleges szempont. Azokra a szórványokra, amelyek elérhető közelségében nincs saját szer­tartású templom, általánosságban jellemző, hogy római katolikus templomokba járnak, vallásgya­korlásuk jelentős részben a latin szertartású plé­bánia hitéletéhez igazodik. 43 Az emberi élet fon­tosabb állomásainál azonban körükben is megfi­gyelhető a törekvés a saját szertartású egyházi szolgáltatások igénybevételére. Budapesten, annak ellenére, hogy a főváros­nak több görög katolikus parókiája is van, a hí­vek tekintélyes része a lakóhelyéhez közeli latin szertartású templomot látogatja. Hasonló a hely­zet más nagyvárosainkban (Pécs, Győr, Szeged) is. A szertartáshoz való ragaszkodás többnyire akkor bizonyul erősebbnek, ha a saját szertartású templom megközelíthetősége nem lényegesen rosszabb. A közlekedési szempontok és a távol­ság a nagyobb egyházi ünnepeken és az egyház részvételét is igénylő fontosabb családi esemé­nyeken (keresztelő, esküvő) másodlagossá vál-

Next

/
Thumbnails
Contents