Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BARTHA ELEK: Templomok és szent terek a bizánci rítusú katolikus néphagyományban

nak, ilyenkor aki csak teheti, lehetőleg a saját szertartás szerinti templomot választja. A pécsi Xavéri Szent Ferenc-templom szertartásainak is van római katolikus résztvevője, bár az adatok szerint itt a közelben lakó római katolikusok inkább saját templomaik miséin vesznek részt. A környező városokban és falvakban (pl. Komló stb.) élő szórványokban azonban nincs mindenütt lehetőség heti rendszerességgel istentiszteleti alkalmak tartására. Ezeken a helyeken a hívek római katolikus templomokat látogatnak. A temetést mégis sokan saját szertartásuk szerint kérik. Felsővadászon a falu központjában álló római katolikus templomot többen látogatják a közelben lakó görög katolikus hívek közül. Azok, akik távolabbról érkeznek, már többnyire megteszik a görög katolikus templomig még hátralévő távolságot is, hogy saját szertartású szentmisén vehessenek részt.

44 Azok a debreceni hívek, akik vasárnaponként kocsival járnak templomba - többségük középosztálybeli -, a távolságtól függetlenül saját templomukat látogatják. A kertvárosban újonnan felépült csapókerti görög katolikus templom elsősorban a környező falvakból betelepült, illetőleg az itt építkező helybelieket vonzza. A debreceni görög katolikus templomba még a közigazgatásilag a városhoz tartozó, attól azonban külön álló településről, Józsáról is járnak be rendszeresen hívek. Sokan azonban itt is a közelebbi latin szertartású templomot választják, amelyek közül néhányban éppen ezért rendszeresen végeznek Szent Liturgiát. A templom vonzáskörzetének legszűkebb határai az épületet közvetlenül körülvevő teret foglalják magukban. A templom épületét megközelítve életbe lépnek az épület belsejére is érvényes viselkedési szabályok. Számos adat utal arra, hogy a templom közelében tartózkodnak a hangoskodástól. Szertartáson kívül a beszélgetés megengedett. Nyírségi, zempléni, abaúji parókiákról nagy számban vannak adatok arra, hogy a férfiak egy része az istentiszteleti alkalmak alatt sem megy be a templomba, hanem a szertartást a bejárat előtt, csendben beszélgetve várja végig. A zempléni Mikóházán rendszeresen a templomon kívül álltak a parókiához tartozó három fii iából érkező hívek, mert a templom méretei miatt számukra odabent már nem maradt hely. Századunk első felében még a falu szegényei Komlóskán is csak a templom előterében vagy pedig templomon kívül, annak bejárata előtt kaptak helyet.

45 Nagyobb ünnepeken a kapun kívül állók számára akik már nem férnek be a templomba napjainkban már számos helyen kihangosítják a szertartást. Az ünnepi Szent Liturgia kihangosítása a templom szakrális terének kiterjesztését jelenti az épület falain túl, a templomkertbe vagy a templom közvetlen környezetébe. Jelentősebb templombúcsúkon vagy búcsújáró helyek búcsúnapjain ez sok helyen megszokott jelenség. Érdekes esete ennek a gyakorlatnak a nyíradonyi húsvéti délelőtti ünnepi nagymise. A szentelésre várók közül sokan kosaraik mellett a templom körül állnak, és a misét a hangszórón át követik, vagy csendes beszélgetéssel várják a szentelést, miközben a templomban bőven lenne hely. Néhány éve azonban még tele volt ilyenkor a templom, és sokan csak kényszerből maradtak kívül. A hívek többsége azonban az utóbbi években a korábbi misére kezdett el járni, ezáltal a délelőtti misén a részvétel megcsappant. A templomon kívül, a templomkertben való várakozás, részvétel a korábbi kényszerűség megszűntével mára így megszokássá vált. Az ételszentelés csak egyike azoknak a szertartásoknak, amelyekre időnként vagy rendszeresen a templom közvetlen körzetében kerül sor. Többnyire nagyobb helyigényű szertartásról van szó. Egyes szentelmények megáldására az ételszenteléshez hasonlóan - elsősorban azok jellege miatt - hagyományosan is a templom falain kívül kerül sor. A Miskolci Apostoli Exarchátus területén a templomok előtt szentelték a Keresztelő Szent János-napi füveket és virágokat. A II. világháború előtt kereszthódoló vasárnapon sok helyen a templom előtti keresztnél végezték az ájtatosságot. Több nyírségi településen a templom mellett szentelték a vizet Urjelenés napján, január 6-án. Ezek a szertartások a templomhoz tartozó telken, annak kerítésén belül kapnak helyet. Hajdúdorogon a székesegyház hatalmas udvara fontos szerepet tölt be a nagy ünnepek alkalmával. Itt gyülekeznek a máriapócsi zarándoklatra indulók, húsvétkor pedig ezrével sorakoznak itt a hívek a pászkával.

46 AII. világháborút követő évtizedek egyházellenes politikájának következtében a templomok kertje kényszerűen újabb funkciókkal gazdagodott. A korábban a falvak utcáin végigvonuló körmeneteket a vallásos felvonulások korlátozásával a templomot körülvevő, ahhoz tartozó, gyakran bekerített telekre szorították be. Ennek