Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BARTHA ELEK: Templomok és szent terek a bizánci rítusú katolikus néphagyományban

társadalmi átalakulást követve - felbomlóban volt. így is létrejött azonban a templomi padsorok elfoglalásának, a híveknek az istentiszteleti alkalmakon való elhelyezkedésének egy hagyományokon és az egyházközség társadalmi rétegezettségén alapuló rendje, amelyben a helyi viszonyok mellett a római katolikus templomok ülésrendjének hatása is megfigyelhető. A tiszaháti Kovászó (Kvaszovo, ma Ukrajna) templomában jobbra az első pad a kurátoroké, a második-harmadik padban az cgyháztanács tagjai ülnek, az utánuk következő két padban az idősebb férfiak. Baloldalt az első padban a lelkész családtagjai ülnek. A templom búcsúünnepén itt foglalnak helyet a vendég papok hozzátartozói. A másodiktól az ötödik padig a gyermekek és a fiatal leányok ülnek. Az ötödik pad mögött balra egy mellékoltár, jobbra egy kijárati ajtó található. A mellékoltártól hátrafelé mindkét oldalon 10-10 pad következik, amelyekben az asszonyok foglalnak helyet. A kórus közepén ül a kántor, mellette a segédkántorok, A kórus jobb oldalán állnak a lányok, a bal oldalon a legények. Az ülésrendet megsértő fiatalt az idősebbek felállítják. Erre a nem is oly régi múltban még akadt példa.

28 A nyíracsádi templomban az oldalfalak melletti székeket az egyházközség pénzért adta el a híveknek. Összesen hat ilyen szék volt, háromhárom a jobb és a bal oldali fal mentén. A székeket a falu módosabb gazdái bérelték, ezzel is hozzájárulva a parókia bevételeihez. A székeket megüresedésük után árveréssel értékesítették újra. A hat széken kívül megvásárolhatók voltak más ülőhelyek is. A székek vételárát a fizetést halogató „bérlővel" szemben még bírói úton is behajtották.

29 Nyíradonyban a templom felújítása előtt, a hatvanas években még megvoltak a keleti templomokban általános támaszkodószékek. Ezeket személyre szólóan bérelték a helyi gazdák egy zsák búzáért.

30 Nyírparasznyán a fiatal házasok 50 kg rozzsal fizették meg a ülőhelyüket a templomban. Az új asszony az esküvő utáni vasárnapon az asszonyok padjának első sorában az első helyre ült, a többiek pedig eggyel hátrább húzódtak.

31 A helyek megvásárlása Baskón is szokásban volt. Az üresen maradt helyeket csak a mise kezdetekor lehetett elfoglalni, különben kitessékelték a padból, aki más helyét foglalta el. 32 Komlóskán a baloldali padsorok előtt álltak a lányok. Az első sorokban a fiatal asszonyok ültek, majd kor szerint az idősebbek következtek egyre hátrább. A férfiaknál nem a kor, hanem a falu társadalmában betöltött hely, főként a vagyon számított. A legtekintélyesebb gazdák az első jobb oldali padokat foglalták el. A legények és a fiatal házasemberek a karzaton álltak. Ha a gazda meghalt, helyét házas fia foglalta el a padban. A falu szegényei a pitvarban álltak a szertartások alatt, többen pedig a templomon kívülre szorultak. A templomi helyeknek ez a rendje a hatvanas-hetvenes években változott meg a helyi pap kezdeményezésére.

33 A városi templomokban a hagyományos ülésrend nem mindenütt érvényesül. Különösen így van ez az újabban épült templomok ülésrendjében (pl. szórvány egyházközségek templomai), ahol a templom felszentelésének idején már ki sem alakulhatott az ülésrendet szabályozó, a falusi társadalmakban itt-ott még fellelhető hagyomány.

34 Nem kimondottan az ülésrendhez tartoznak, de a szent terek fontos sajátosságai a viselkedési szabályok. A görög katolikus templomokban szokásos magatartásformák alapvetően nem különböznek a katolikus vagy a protestáns templomokban megszokott viselkedéstől. Amint azt már korábban említettem, a tiszteletet kifejező, ünnepélyes viselkedés már a templomon kívül, annak közvetlen környezetében kötelezővé válik. A templom falai között is kerülik a hangos szót, az ünnepi miséken az alkalomhoz illő viseletben jelennek meg. A katolikus egyházban általános szokás szerint a hívek a templomba való belépés alkalmával - természetesen a saját módjuk szerint - a bejárathoz közeli szenteltvíztartóból vett vízzel keresztet vetnek. Ezt követően vannak mozzanatok, amelyek a keleti liturgiára, illetőleg a görög katolikusságra jellemzőek. A keresztvetés után számos görög katolikus templomban ma is szokás a középre kitett ikon megcsókolása. A csókolásra kitett ikon helye többnyire a csókolóállvány?

5 A gyakorlatban a tetrapod liturgikus elnevezésű, a lítiás ünnepek alkalmával használt asztalt is alkalmazzák ilyen funkcióban. A komlóskai templom sajátos szokása, hogy a hívek a nagycsütörtöki kínszenvedési szertartástól a feltámadásig a templomba belépve térdükön csúszva mennek a szentsírig. A szokás a hetvenes években még életben volt. A templom és külső vonzáskörzete A templom szerepe a vallásgyakorlásban az épület falain túlra is kiterjed. Nemcsak átvitt ér-