Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
BARTHA ELEK: Templomok és szent terek a bizánci rítusú katolikus néphagyományban
te igyekezett ezt megakadályozni, de a békesség kedvéért később már nem tette szóvá. A nyíracsádi templom főhaj ójában áll Szűz Mária szobra és Szent Józsefé, aki karján a kisded Jézust tartja. A településen a római katolikusoknak van saját templomuk. Ugyanitt a legújabb információ szerint a templom renoválása és a bizánci vonások erősítése során a szobrok új funkciót kaptak, és a helyi görög katolikus gyűjteménybe kerültek. 24 Nyíradonyban a görög katolikus parókia hittantermében őrzik a lourdcsi M ári a-szobrot. A szobor minden hónap 12-én kerül be a templomba. A két padsor közé, az ikoncsókoló állvány helyére állítják, és a templomban lourdesi ájtatosságot tartanak. Ez a latin ájtatosság hónapról hónapra népesebb hívősereget vonz a templomba, mint az évközi vasárnapi liturgiák. Az ájtatosság a szobor jelenlétében zajlik. A filkeházi templomba a hívek adományából 1930-ban egy Jézus szíve kép került be. A homrogdi templomban jelenleg is áll Szent Antal szobra. A lourdesi ájtatosságok idejére pedig a csókolóállvány helyére a lourdesi Mária szobrát állítják. 25 A legtöbb mai görög katolikus templomban latin mintára szószék is épült. Több helyen azonban a prédikáció továbbra és az ambonról hangzott el. 26 A görög katolikus templomokban - ugyancsak a nyugati rítus hatására - megjelentek az orgonák is. A Szent Liturgia énekeit számos falusi és városi templomban a kántor saját éneke mellett az orgona hangjával vezeti. A „cigányok apostolát", Sója Miklós hodászi parókust a pártállami időkben az akkor egyházi ügyekben nagy hatalmú Állami Egyházügyi Hivatal a templomi hangszeres zene miatt is berendelte magához. Felelősségre vonták más egyebek között azért is, hogy miért vásárolt hangszereket a templomba. A hangszeres zene a cigányság számára a vallási életnek kezdettől fogva fontos 27 része/' A kolozsvári görög katolikus templom berendezését az épületnek a minoritáktól való átvétele után alakították a keleti liturgia szükségleteihez. Templomi ülésrend A katolikus és protestáns templomok rendjének évszázados hagyományokkal rendelkező megnyilvánulása volt a templomi ülésrend, amelyről számos néprajzi leírás készült. Ezek6. kép. Ökumenikus templom Debrecen-Bocskaikert. H. CSONGRÁDY Márta felvétele, 2001. bői kitűnik, hogy az ülésrend a falu társadalmának tükörképe volt. A katolikus és a protestáns templomokban a hívek számára az ülőhelyek székek, padsorok - a 16-17. századtól váltak általánossá. Az ortodox templomokban ülésrendről nem lehetett beszélni, mivel azokban a hívek számára nincsenek székek, padsorok. A nép az istentiszteleteken állva vesz részt. A görög katolikus templomok padsorai az uniót követően jelentek meg, kifejezetten a latin rítushoz való közeledés jegyében. Az első padsorokkal felszerelt görög katolikus templomok a fentebb már említett, római katolikusoktól átvett, megörökölt városi templomok voltak. Az uniót követően még sokáig, több helyen egészen századunk elejéig használt kisméretű fatemplomokban még hosszú ideig nem voltak ülések a hívek többsége számára, akik így az ortodox hagyományt folytatva állva vettek részt az istentiszteleti alkalmakon. Talán ennek is köszönhető, hogy az ülésrendnek az a helyenként gazdagon strukturált képe, amely egyes református templomainkat jellemzi, itt nem alakulhatott ki. Nem beszélve arról, hogy ma is álló görög katolikus templomaink többsége már a 20. században épült, amikor más felekezetű templomaink hagyományos ülésrendje - a
