Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BARTHA ELEK: Templomok és szent terek a bizánci rítusú katolikus néphagyományban

4. kép. Szószék, Hosszúpályi. H. CSONGRÁDY Márta felvétele, 2001. szertartás felé közeledés is sok helyen háttérbe szorította az ikonosztázion építésének igényét. SASVARI László adatai szerint Miskolcon a század első éveiben olyan ikonosztáziont készítettek, amely a királyi kapu felé nyitott. így az oltár a hívek számára jól láthatóvá vált. Ennek mintájára bontották meg Múcsonyban és Viszi ón is az ikonosztáziont a királyi kapu felől.

18 A római katolikusoktól átvett templomokban eredendően magától értetődően nem volt képállvány. A századforduló táján és századunk első felében épült templomainkban nem mindenütt tartották fontosnak megépítését. A templomba bekerülő ikonok sok helyen helyi szentképfestők alkotásai voltak. Az 1980-as-90-es években viszont megerősödni látszik az a törekvés, hogy az ikonosztázionnal nem rendelkező, korábban épült templomokban pótolják ezt a hiányt. A templomok 20. századi építéstörténetét figyelemmel kísérve ugyanakkor szembetűnő, hogy az épület felszentelését követően az egyházközségek igyekeznek egy idő múlva templomukba ikonosztáziont építtetni. Ezek egy része nem teljes, úgy is forgalmazhatjuk, mintegy átmenetet képez a latin és a bizánci szertartású templom között. Ujabban a gyökerek keresése a műemléki szempontokon túl a helyi közösségeket is egyre inkább arra ösztönzi, hogy régi ikonosztázionjaikat felújítsák, vagy hogy újat építtessenek. A makói barokk görög katolikus templomban az építés során nem emeltek ikonosztáziont. Ennek elkészítésére csak száz évvel később, 1888ban került sor. Ikonosztázion építését tervezik a budapesti Fő utcai és a debreceni görög katolikus templomban. Az előbbi neobarokk, eredetileg római katolikus kápolna volt, jelenleg műemléki védettség alatt áll. így csak egy kisebb méretű, berendezési tárgynak számító képállvány elhelyezésére gondolnak. Debrecenben a századforduló éveiben épült templomban egy évszázada nincs ikonosztázion. Megépíttetéséről napjainkban egyre több szó esik mind az egyházközség lelkészei, mind hívei részéről. Pere filiális egyházközség görög katolikus hívei megvásárolták a szerencsi templom régi ikonosztázionját - a szerencsiek újat készíttettek - és saját parókiatemplomuknak ajándékozták.

19 Nem kizárt, hogy hasonlóan vásárlással vagy ajándékozással került a nyíracsádi görög katolikus templomba egyes feltételezések szerint a Balkán irányából a talán görög eredetű, de mindenképpen a 15. századi görög ikonosztázionok sajátosságait hordozó képfal levehető ünnep ikonjaival.

20 Nagyecseden 2000 augusztusában, öt évvel a templom felszentelése után szentelték fel az ikonosztáziont. Az ikonokat hazai művész festette. A szertartáson a görög katolikusok mellett a helyi római katolikus és református lakosság is részt vett. Az elmúlt évszázadokban Magyarországon több ortodox ikonfestő műhely működött, akik ikonosztázionok készítését is végezték.

21 Századunk ikonosztázionjainak készítésére az egyházközségek hazai mesterek mellett külföldieket is felkérnek. A magyar ikonfestők közül többen maguk is a görög katolikus egyháztörténet, egyházművészettörténet kutatói, ismert szakemberei. Az abodi görög katolikus templom teljes belső festésével román mestereket bíztak meg. A freskók stílusa és az ábrázolt szentek egy része ezt egyértelműen mutatja. A szentek között a keleti egyház szentjei mellett az Árpád-házi magyar szentek is megjelennek. A debreceni templom üvegfestményei viszonylag késő, a nyolcvanas-kilencvenes években készültek el. Egyik oldalon Árpád-házi szentjeink képei láthatók, a másik oldalon lévő szentek a keleti egyház tisztelt alakjai.