Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A múzeumi berendezések megvalósításának változásai

9. kép. A nyirádi ház konyhája a múzeumban. DEIM Péter felvétele tartották, alsó részét viszont becsukták, hogy a baromfit távol tartsák. Az ajtó előtt, a tornác födémébe vágott padlásfeljáraton húzódott fel a füst a padlásra, de a konyha födémébe vágott, 30x30 cm-es füstlyuk is a konyha füsttelenítését szolgálta. A füstöskonyha falait tapasztották, és híg sárral meszelték. Az ablak nélküli, sötét konyhában csak a legszükségesebb munkákat végezték, falára nem aggattak semmit. A háztartási eszközöket inkább a kamrában tárolták, sőt a házi munkák egy részét is inkább ott végezték, a kamra ugyanis világos volt: amikor a házat a 19. század második felében szatócsbolt számára bérbe adták, a bérlő a kamrát szobává alakította, és ablakot vágott rajta. A keresztmestergerendás szobában a falak mentén ágyak helyezkedtek el, az utcai homlokzatnál sublót, az udvari homlokzatnál sublótot imitáló fiókos láda. Az asztal már a század első felében is középen állt, körülötte székekkel. A nyolcgyermekes népes család az egyetlen szobában lakott. A legények azonban többnyire az istállóban aludtak, ahol a kerékjászol mögött emeletes prices volt a födémgerendákhoz hozzászegezett oszlopra építve. Mindkét szinten kettesével aludtak, nyáron pedig a pajtában az illatos szénán. Amikor 1946-ban átalakították a házat, alapvetően megváltozott a házban az élet. A füstöskonyhában elbontották a sövénykemencét, és mászókéményt húztak. Mögötte magas téglakemence és -katlan épült, melyek füstjét füstjáratokkal a mászókéménybe vezették. Lekapargatták a keresztmestergerendás keményfa födémről az évszázadok során összegyűlt vastag kátrányréteget, és bedeszkázták a füstlyukat, illetve a padlásfeljárót. A konyha falait fehérre meszelték. A felezett ajtó helyére felül üvegezett ajtó került, mivel ablaka továbbra sem volt a konyhának. A kemence elé zománcos asztali sparheltet állítottak. A pinceverem ugyan megmaradt, de attól kezdve, hogy a melegkonyhát lakóhelyiségként használták, s télen fűtötték, nem használták. A kamrával határos fal mellé ágyakat állítottak (a szobából kikerült régi ágyakat). A konyha további bútorzatát egy zöld konyhaszekrény, egy kanapé, egy asztal és négy hokedli alkotta, itt szokott a család étkezni. A pinceverem záródeszkájára állították a lavórtartót. A falra piros zománcos vájlingokat akasztottak. Az edényeket a konyhaszekrényben és a kamrában tárolták. Az öntöttvas, bádog- és zománcos edények mellett szép számmal akadtak cserépbögrék, fazekak, kuglóf-