Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

FEJŐS ZOLTÁN: Az ősfoglalkozások képei. Herman Ottó és a magyar őstörténet ábrázolása

15. kép. a-b. Vezényi Elemér: Szittya és alföldi pásztorszekér. Ceruzarajzok együtt keretezve, 300x400 mm, j Vezényi Elemér. Magyar Mezőgazdasági Múzeum tul. Ltsz.: 53.195.1. Közölve: HERMAN Ottó 1909. 105. Fotó: PAPP Tibor. A fényképeket készítette ROBOZ László szállás körülményei is kiderülnek. Megtudjuk például, hogy HERMAN Ottó helyi notabilitások társaságában Kecskemét város négyes fogatával jutott ki a pusztára, s mindjárt az első cserénynél a lakos, azaz a számadó utáni első, a gazdaságot vivő bojtár „vallatásánál" minden számára fontos információt megkapott, mégpedig úgy, hogy az őt, és nem képviselőtársát, KADA Eleket igazolta.

48 Kecskemét szülötte és országgyűlési képviselője, az író, hírlapíró, régészettel is foglalkozó KADA Elek ugyanis nem sokkal korábban tárcát adott közre bugaci tapasztalatairól, melynek főbb tételeit HERMAN Ottó „ a képzelet elevenségé "-nek nyilvánította, szembe állítva ezzel a maga, „a tiszta valóságon alapul"-ó beszámolóját.

49 HERMAN Ottó számára a cserény ez a sövényfalú, vesszőfonású, fedetlen primitív pásztorépítmény - és az eléje állított állófa bír különös jelentőséggel. Megfigyelése szerint a cserény népe nyolcnaponként „szedi föl állófáját s költözködik jobb legelőre, ez avatja a cserényeseket vándorpásztorokká ".

50 A cikket illusztráló egyik rajz (4. kép) jól mutatja az egyszerű építményt, s mellette a szállításhoz szükséges taligát. A kép előterében látható az állófa, tőle jobbra három borjúcövek. Ugyanezt a látványt az ezredéves kiállításon és a leíró jelentésben HERMAN Ottó egy másik képpel szemlélteti. Koszkol Jenő akvarcllje (7. kép) alapjában a Nécsey rögzítette előzmény másolata, de egyben átdolgozása is. Bár ugyanabból a szögből látjuk az építményt és tartozékait, az arányok megváltoznak, az állófa és az állatot fejő pásztor kikerül a kép központjából. Az ábrázolás ugyanakkor kidolgozottabb lesz, a jelenet a korábbihoz képest hangulatosabbá és idillikussá válik. Itt jobban kivehető a cserény egyik sarka feletti háromszögletű sátor, amit Nécsey az eredeti cikkben egy másik rajzzal ábrázolt. Középütt két állatfigura látható, a borjúcövekhez kikötött kisborjú és a cserény előtt álló pásztorkutya. A képen megjelenik egy újabb emberalak is, a cserény ajtó felőli oldalánál lévő gúnyapadra terített bundákon fekvő pásztor. Ez a legföltünőbb változás, ami a többi módosítással életképjelleget kölcsönöz az illusztrációnak. KADA Elek nem hagyta annyiban. Gunyoros választ írt HERMAN Ottó szerinte tudományos önérzettel" és „csalhatatlansággal" közreadott tárcájára, s kétségbe vonta az „ethnographus" több tételét. Ezt kétszeres válasz, majd viszontválasz követte. Egy évvel később HERMAN Ottó ismét Bugacról cikkezett, s egy ízben két iro-