Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

FEJŐS ZOLTÁN: Az ősfoglalkozások képei. Herman Ottó és a magyar őstörténet ábrázolása

14. kép. Vezényi Elemér: Szilaj pásztor. Vízfestmény, papír, falemezre ragasztva, 450x34 mm, j.: Vezényi Elemér. Magyar Mezőgazdasági Múzeum tul. Ltsz.: 53.195.1. Közölve: HERMAN Ottó 1909. műmelléklet; címe: Alföldi pásztor az ingek rendszabályozása előtt (1746) korból; reprodukcióként HERMAN Ottó 1909. nyomán: SÁFRÁNY Zsuzsa 1997. 269. latképeket festett. A Néprajzi Múzeum HERMAN-hagyatékában található rajzanyag tanúsága szerint a századforduló körül ismerkedhetett meg HERMAN Ottóval. Erre utal, hogy A magyar ősfoglalkozások köréből című 1899-ben megjelent műve ábráinak néhány eredetijén Vezényi szignója látható.

44 HERMAN Ottó az ő tusrajzait használta fel A magyarok nagy ősfoglalkozása előtanulmányok című, 1909-ben kiadott könyvéhez. Az eredeti rajzokat ma a Mezőgazdasági Múzeum őrzi, további, a témába vágó sorozatokkal együtt. Ezek részben jelenetek, életképek, valamint pásztorépítményeket mutató rajzok, másrészt állatábrázolások. A gyűjteménybe került képek többsége azonban 1952-53-ban készült, tehát egy jóval későbbi korszakra vonatkozik. Vezényinek az utóbb említett műben megjelent rajzai HERMAN Ottó őstörténeti felfogását, a keleti, turáni irányt képileg fejezik ki, elsőrendűen a pásztorviselet (14. kép), a nomád állattartás (15. kép) és annak képzelt szkíta párhuzama ábrázolásával. A Mezőgazdasági Múzeum számára összeállított kiállítási anyagnál HERMAN Ottó ugyancsak Koszkol Jenőt és Vezényi Elemért bízta meg 1907-ben a szemléltető képek elkészítésével. A művek jegyzékét a „magyarázó lajstrom" tartalmazza. A 79 tételes jegyzék szerint a képek eszközöket, állatokat, pásztoralakokat, építményeket és jeleneteket ábrázoltak.

45 Minden jel szerint a hortobágyi nyékes pásztortanya és a bugaci cserény rajza a millenáris kiállításról került ebbe a kollekcióba (Vö. 7-8. kép); esetleg mindkettő vagy csak az egyik az ottaniak hű másolata, bár sokkal valószínűbb, hogy ezek az eredetiek. Itt még két művész működött közre az ősfoglalkozások szemléltetésében. Matskássy Gyula pásztorépítményekről készített vázlatokat, Halász István szobrászművész pedig mintegy száz, pásztoralakos modellt és állatfigurát formált meg.

46 Mindezek ma is megtalálhatók a Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében. Cserény, hortobágyi pásztortanya és állófa - szemléltetés, jelenetábrázolás, vízió A HERMAN Ottónak segédkező művészek bemutatásakor nagy vonalakban ismertettem az illusztrációk fő témaköreit, s példaként már hivatkoztam több jellemző műre. Az ősfoglalkozásokat prezentáló képi anyagból a pásztorélet témáján belül maradva három motívumról szólok bővebben: a cserény, a hortobágyi pásztorépítmények és a állófa-látófa ábrázolásáról. Ezek egyúttal a szemléltető, reprezentációs eljárásmód jellegzetességeit is érzékeltetik. HERMAN Ottó az ezredéves kiállítás pásztoréleti bemutatóját előkészítő országjárása során 1895. május 29-én kereste fel a Kecskemét melletti Bugac-Monostor pusztát. „Ez a cserények hazája, "-jegyezte föl úti naplójában, ahol rögzítette egy cserény alaprajzát, részeinek elnevezését és felszerelését, valamint a pásztorélet főbb jegyeit.

47 A napló szövege tömör, eszközök, építmények, építményrészek,,, szarv állások", rovásjelek stb. elnevezéseit és pár mondatos leírásait tartalmazza, viszont nem tünteti fel helyi informátorai nevét, és nem részletezi, hogy miként kérdezősködött körükben. Ezzel szemben útjáról pár hónappal később színes beszámolót kanyarított a Vasárnapi Újságba, ahonnét a pár órás ki-