Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

FEJŐS ZOLTÁN: Az ősfoglalkozások képei. Herman Ottó és a magyar őstörténet ábrázolása

4. kép. Nécsey István: Bugaci cserény állófával, taligával, 1895. Tollrajz, 220x380 mm, j.: Nécsey I. Néprajzi Múzeum tul. Ltsz.: R 14865. Közölve: HERMAN Ottó 1895a. 689.; SZABADFALVI József 1995. 67. (HERMAN Ottó 1895 nyomán) kor úgy tartja, hogy „a néprajzban 1896-ban tűnt fel: ősfoglalkozásból vett képekkel a Matlekovics-féle kiállítási főjelentésben".

30 Ez nem teljesen pontos állítás. Először ugyanis HERMAN 1895-ös bugaci kiszállásáról írt beszámolójához készített illusztrációkat a Vasárnapi Újság számára. Itt egy cserény, s a köré szervezett életkép kompozíciója (állófa, taliga, két pásztor) is szerepel.

31 Ezúttal az eredeti tollrajzot mutatom be (4. kép). Ugyanezt a jelenetet HERMAN az ezredéves kiállításon és a jelentésben más megfogalmazásában tette közzé (7. kép), melyre alább még részletesebben kitérek. A jelentés HERMAN által írt fejezetében Nécsey István azonban nem jelenetekkel, hanem négy pásztorépítmény képével, s főleg tárgyakról készített rajzaival, vízfestményeivel szerepelt. A katalógusban olvasható címek és a leírások alapján egyértelmű, hogy az eredeti képek ki is voltak állítva a pásztoréleti termekben. Ilyen például a HERMAN Ottó által az ősiség és keleti jelleg miatt fontosnak tartott ún. hamvas, a kupola HERMAN Ottó naplófeljegyzéseiből tudjuk, hogy 1897-es németországi utazása alatt Nécsey madárfestményeit illetően elismerő véleményeket kapott az ottani szakértőktől, tudományos könyvkiadóktól.

28 Ugyancsak pártfogója közbenjárására ő lett az illusztrátora Chernél István Magyarország madarai című hétkötetes művének (1893). Szóban forgó néprajzi műveit ma a Néprajzi Múzeum rajzgyűjteménye őrzi. Nécsey a ,,Néprajzi Múzeum egykori illusztrátora volt, értékes, legnagyobb gonddal és pontossággal készült rajzai tanúskodnak hivatottságáról. Kizárólag muzeális anyagot rajzolt" - emlékezett meg róla Cs. SEBESTYÉN Károly.

29 Illusztrálta a Bíró Lajos gyűjtötte új-guineai tárgyak katalógusát, JANKÓ János halászati monográfiáját és A Balatonmelléki magyarság néprajza című munkáját. 1902-ben, Münchenben halt meg, LYKA Károly szerint önkezűleg vetett végett életének. Nekrológjában JANKÓ János azt írta, hogy Nécsey festőnek készült, az állatfestészetben „páratlan volt". JANKÓ ugyanak-