Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BALASSA M. IVÁN: A FAKSZ-házaktól a szocialista faluig. Népi építészet a 20. században

15. kép. Hortobágy, gyalogosutca. MIKOLÁS Tibor 1979. 112. beltelkeket osztottak, amelyek a városi, elővárosi és nem a falusi életformának feleltek meg. Hortobágy településen még gyalogosutcák mellé telepített házakkal is kísérleteztek, ahol a telkek lábában alakították ki a forgalmi utat. A városi keresők pénzfeleslegének, majd a háztáji gazdaságok fokozatos kiépülése nyomán a falun is meginduló anyagi gyarapodás egyetlen befektetési lehetősége az új házak építése lett. A minta is onnan jött, ahonnan eleinte a pénz, a városokból, pontosabban az elővárosok kisegzisztenciáinak siralmas építészeti színvonalú családi házaitól. MAJOR Máté - egyébként az ONCSA nagy kritikusa- 1969-ben megjelent könyvében írta: „Ma is - túlnyomó többségükben - építő- és kőművesmesterek, pallérok, kőművesek a tervezők, akik 16. kép. Hortobágy, utcakép a forgalmi út felől. MIKOLÁS Tibor 1979. 112.