Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BALASSA M. IVÁN: A FAKSZ-házaktól a szocialista faluig. Népi építészet a 20. században

17. kép. Falusi ház terve 1977-ből, Somogy megye. BIKY Gábor 1979. 52. pár száz forint (honoráriumért) olyat produkálnak, amilyet csak kívánnak tőlük. E (tervezők) elképzelése (véletlenül) találkozik az építtetők igényeivel és így jönnek létre azok a törpe és torz (várkastély) utánzatok, melyek elárasztják városperemeinket, falvainkat... így jött létre tehát - mondjuk ki - az építészeti giccs... mely mint a mágnes vonzza magához a giccs többi fajtáját: a képgiccset a falra, a (dísztárgygiccset) a (vitrinbe).

18 A házak mellé nem, vagy alig készültek gazdasági rendeltetésű épületek, a még hagyományos portákról pedig fokozatosan eltűntek. Elszaporodtak viszont a silány kivitelű, különböző, ideiglenes bódék, az utcai, vas- és egyéb anyagokból készített, kivagyiságról, vagy éppen az igénytelenségről tanúskodó kerítések, tovább rontva az egyébként is lezüllött településképet. Az 1970-es években ráébredtek a helyzet tarthatatlanságára, és pályázatok sorát írták ki korszerű falusi épületek tervezésére. Ennek azonban csekély eredménye volt, mert, éppen a falu viszonylagos meggazdagodása miatt az építtetők másfelé tájékozódtak és egyre gyakrabban tűntek fel falvainkban, nyugatról keletre haladó intenzitással a többszintes, valamiféle nyugat-európai formát és normát követő épületmonstrumok. Ezek még mindig csak a felhalmozás eszközei, mert továbbra is a nyárikonyha a család lakóhelye, legfeljebb ez bekerül a többszintes ház földszintjére, nem ritkán alagsorába. Napjaink Az még nem teljesen világos, hogy a falu 1990es évek elején, a rendszerváltozást követően bekövetkezett „újraprivatizálódása" milyen építészeti változásokkal jár hosszabb távon. Ami az ezredfordulóig történt, nem túlzottan reménykeltő, még mindig a vagyonfelhalmozás jellegű építkezés a jellemző, és kevés a nyoma egy új, az egyéni kezdeményezéseken és termelésen alapuló falusi társadalom igényeinek megfelelő építészetnek.