Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

CSERI MIKLÓS: Füzes Endre és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum

7. kép. A főigazgató búcsúztatása, 1995. december 17. zisunk számítógépes nyilvántartásba vételét célozta meg. A ma már kissé komikusnak tűnő kapacitású „komondor" (Commodore 64) gépekkel és programokkal indulva, gépeinket és operációs rendszereinket folyamatosan fejlesztve jutottunk el arra a mai szintre, aminek következtében gyakorlatilag befejeződött a teljes műtárgyállomány számítógépre vitele. Előrehaladott munkálatok folynak szöveges-, fénykép- és diaarchívumok számítógépes feldolgozása terén, s szép eredményeket értünk el műtárgyaink digitalizálása területén is. FÜZES Endre felismerte az új lehetőségben rejlő előnyöket, s főigazgatósága idején számtalan országos és megyei múzeum a szentendrei módszereket követve építette ki saját számítógépes rendszereit. Tízéves főigazgatósága alatt folyamatosan „bombázta" a fenntartót a raktár- és konzerválási viszonyok elégtelensége miatt. Ennek is köszönhetően 1997-re végre a fenntartó megértette segélykérésünk komolyságát, s rendelkezésünkre bocsátotta azt az összeget, melynek segítségével 2000-re elkészült új kiszolgáló épületünk első, 4800 m

2-es egysége, s jelenleg épül ugyanezen épület 3800 m

2-es második üteme is. A korszerű munkaszobák, műhelyek és szociális funkciójú helyiségek mellett végre felépült egy közel 1000 m

2-es hatalmas csarnok, mely Európában is egyedülálló módon képes befogadni a már lebontott épületelemeket. A mai modern, európai színvonalú preventív konzerválási módszereket figyelembe vevő, és sok esetben a hig-tech elemeit sem nélkülöző raktárak lehetővé teszik számunkra annak a munkának a végrehajtását, mely során minden műtárgyunk, archívumunk és könyvtárunk a ma elérhető legkorszerűbb körülmények közé kerül. FÜZES Endre megalapozó tevékenysége nyomán, annak továbbfejlesztésével ma már hazai viszonylatban is az élvonalban találjuk magunkat abbéli törekvésünkkel, hogy a látogatók számára raktárainkat is hozzáférhetővé tegyük. A fenntartó, s a társadalom hozzáférhetőségi igényét adatbázisaink szabályozott keretek közötti nyilvánosságra hozásával is ki kívánjuk elégíteni.