Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Munkásház és lakás (1870-1920)

10 családos épület 0 01 S3EB " [~|ffl Udvari homlokzat Alaprajz 4. kép. A Fürdősor tízcsaládos épületének udvari homlokzata és alaprajza. Ózd (Borsod vm.) 1876-1942 között. CSONTOS Györgyi-VASS Tibor: Ózdi munkáskolóniák (1861-1970). Pomáz, 2001. 35. nyomán Munkásház, kolónia Valódi munkásházak és kolóniák építése Magyarországon az I860—70-es évek fordulóján kezdődött, főként a szénbányászat és a kohászat akkoriban kialakuló új központjaiban. A legrégibb kolóniákat a zsúfoltság és az igénytelenség jellemezte. Földszintes hosszú épületeik eleinte terméskő alappal vályogtéglából épültek. Tetőfedésre zsúpot és fazsindelyt használtak. Például Zagyvapálfalván (Nógrád m.) tíz „hosszú ház" sorakozott a régi telepen, s mindegyikben volt 20 szoba-konyhás lakás. Salgótarjánban a 19. század végén „A bányászok elszállásolására 15 nagy gyarmatok (colonia) mind megannyi emberköpü épültek. Egynek-egynek 150—200 lakója is van. Minden családnak van külön szobája, s két-két családnak egy-egy konyhája takaréktűzhellyel. Minden lakást évente kétszer a társulat meszeket, a szobabútorokat is, mint vaságyat, asztalt, padokat szintén a társulat adja, s azonkívül egy-egy darab konyha- és gyümölcsös kertet kap minden család. "

37 Az 1930-as évek végén még mindig álltak a régi hosszú „kolóniák". „A házak mögött disznóólak és reterátok sorakoztak, düledező szálkás deszkáikat a füst festette meg. A lakásokban nagycsaládok élnek egymás hegyén-hátán. "

38 Ózdon a Kar-telepen épült 1870-ben egy kilenccsaládos épület, 1875-ben egy négycsaládos és négy egyforma kétcsaládos, majd 1878-ban egy háromcsaládos munkásház. Ezek mind egyszoba-konyhás lakásokat nyújtottak az ottani bányászoknak. 1870—73-ban az ózdi vasgyár szomszédságában épült fel az első gyári kolónia, későbbi nevén Régi kolónia, melyhez 35 különálló, egycsaládos lakóház tartozott. Mindegyik azonos beosztással, méretezéssel épült: lakószobából, kisszobából, konyhából és kamrából állt. Alapterületük 52,15 m

2 volt. Az 5,90x4,5 m (26,55 m

2

) alapterületű szoba 1938-ban hajópadlót, a konyha, a kamra és az 5,4 m

2 alapterületű kisebb szoba cementpadlót kapott. Az építés idején és a következő közel 70 évben mind a négy helyiség földpadlós volt. Ezek a munkásházak égetett téglából készült alapozással, vályogtéglafalazattal épültek, torokgerendás fedélszékkel, nyeregtetővel, lemezfedéllel. Az épületek hossza 10,6 m, szélessége 6,8 m, ereszmagassága 2,45 m volt. Minden házhoz külön álló nyári konyha és fáskamra, továbbá verempince, sertés- és baromfiól, árnyékszék tartozott. A lakásoknak elkülönített udvaruk és kertjük volt, léckerítéssel lehatárolva.

39 Ezt a telepet az 1970—80-as évek fordulóján szüntették meg, bontották le házait.