Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BÍRÓ FRIDERIKA: Iskola és mesterház Kondorfán a 19. században. Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II.

7. kép. A múzeumi iskola. DEIM Péter felvétele ját történetéből, s új életet él, és már csak a szabadtéri múzeum elveit szigorúan követő szaktudománynak fontos, hogy egykor ez a ház volt-e az igazi első mesterház, vagy egy másik, vagyis az a gyarmati funduson álló, az 1854 előtti, roskadozó füstöskonyhás zsellérház. A talpgerendák közé tett levélkét a falu akkori iskolamestere írhatta. Hogy ki volt ő, nem tudjuk. Lehet, hogy már itt, Kondorfán élt és működött Tóth Péter tanítómester, akinek neve igaz, csak 1828-ban bukkan fel a korabeli írásokban.

11 O ekkor nótáriusként azok közé a falusi elöljárók közé tartozott, akik aláírásukkal hitelesítették az 1828-as összeírások Kondorfára vonatkozó adatait. Az is lehet azonban, hogy nem ő, hanem elődje volt az a tanító, akit a Kovács család a levél megírására felkért, s aki az építkezés előtti ünnepélyes pillanatoknak tanúja is volt. Azt azonban szinte biztosra vehetjük, hogy a levelet megíratták annak ellenére, hogy a családtagok, s az építők közül többen is ismerhették a betűvetést. S noha tudtak írni, a munkától elnehezedett, s az írástól régen elszokott kezükkel inkább keresztet tettek nevük mellé, minthogy az írással bajlódjanak. Ezt tették Kondorfa elöljárói még évtizedekkel később is, az 1850-es években készült iskolabevallásban.

12 Tóth Pál bíró, Hegyi Ferenc és Nagy Ferenc elöljárók ugyanis kereszttel hitelesítették nevüket. A talpgerendába tett levélke mára már szétfoszlott, s a megsárgult, barnafoltos papírdarabkán csak egy-egy betű látszik. Ki volt Tóth Péter tanítómester elődje, nem tudjuk, sőt, annak a ludimagisternek a nevét sem ismerjük, aki Kondorfa első tanítója volt. O 1808-ban - mint tudjuk - már itt lakott a faluban abban a házban, ami a gyarmati plébánia tulajdona volt. 1828-ban Tóth Péter tanítómester - ahogy említettük - nótáriusként, vagyis a falu jegyzőjeként szerepel a jegyzőkönyvet aláírók között, 1829-től azonban már ludimagisterként említi az 1829-es egyházlátogatási jelentés. Tóth Péter fiatalon, 30 éves kora körül érkezett Kondorfára. Arra vonatkozóan semmi adatunk nincs, hogy honnan jött. Felesége Patsist Anna volt. Tíz gyermekük született. Anna volt az első, aki 1829ben öt éves korában Kondorfán meghalt. A többi kilenc közül - ők mindannyian Kondorfán születtek - még három gyermek halt meg: János 1833-ban szinte újszülöttként, György négy éves korában 1850 márciusában. O fél éves volt, amikor édesapja 1849. december 5-én 51 éves korában Kondorfán meghalt.

13 Legkevesebb 21 évet töltött a faluban. Minden bizonnyal jó tanítója volt a kondorfai gyermekeknek, s tudjuk, a jó ta-