Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BÍRÓ FRIDERIKA: Iskola és mesterház Kondorfán a 19. században. Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II.

6. kép. A múzeumi iskola építői: Ballá Gyula, Páli Lukács, Fábián István, Gál Ferenc. DEIM Péter felvétele hozzá építették. Ezt azért is megtehetjük, mert a térképrajz alapján úgy ítéljük meg, hogy a tanterem jóllehet egy fedél alatt, de a tanítólakástól külön épült. Ugyanakkor semmi adat nem szól arról, hogy 1854-ben tanítólakás is épült volna. A régi épületben megmaradt a korábbi füstöskonyha is. Ezt egy 1970-ben készült néprajzi gyűjtés alapján mondhatjuk. Kovács Jánosné, akkor 87 éves kondorfai asszony ugyanis elmondta, hogy „a régi iskola faház volt. Később az lett a tanító disznóólja". Édesapja, aki 1845-ben született, és édesanyja, aki 1856-ban született, ebbe a régi iskolába járt - mondta az idős parasztasszony. „Mindig a füstöskonyhán mentek be az oskolába, ha a tanítónak vizet vittek. " Természetesen ez csak abban az esetben volt lehetséges, ha a tanterem építése miatt átépítéseket is végeztek az épületen, többek között az eredeti füstöskonyhát szabadkéményes konyhává alakították. Ezt nevezhette az idős asszony „füstöskonyhának". Ezek az adatok bizonyítékul, egyben magyarázatul szolgálnak arra a várható kérdésre, hogy miért rendeztük be az iskolát és tanítólakást egy régi boronafalú lakóházban. A Vas megyei falusi iskolák történetéről szóló korábbi tanulmányunkban olvasható, hogy „a falusi iskolaházak századokon át kivétel nélkül a tanítómester lakását is szolgálták. A lakóépület legtöbb esetben szobából, konyhából és kamrából állt. Néha istálló és disznóól is tartozott hozzá. A ház nemcsak a tanító szűkebb vagy esetenként népesebb családját volt hivatva befogadni, a lakószoba a falu néhány tanulni vágyó gyermekének, olykor egy egész gyerekseregnek tanszobája is volt egyben. A lakóház és a hozzá tartozó gazdasági épületek semmiben sem különböztek a falu paraszti épületeitől. Mind építőanyagban, mind alaprajzi elrendezésben, de a tüzelőberendezések tekintetében is - kevés kivétellel - a szóban forgó falu, a térség jellegzetes népi építészeti jegyeit hordozták."

10 A kondorfai Kovács György és Mihály 1826ban épült lakóháza Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban nemcsak a nyugat-dunántúli paraszti építőművészet kiemelkedő jegyeit hordozza, megtestesíti az évszázadokon át működő falusi kisiskolák kettős világát is: a mindenkori paraszttanítók szegényes otthonát, s a jól-roszszul felszerelt - jelen esetben egy átmeneti korszakot bemutató - vidéki osztálytermek sajátos hangulatát. A ház itt a múzeumban „kilépett" sa-