Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BÍRÓ FRIDERIKA: Iskola és mesterház Kondorfán a 19. században. Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II.

5. kép. 19. században épült festett-faragott oromzatú lakóházak Kondorfán. GÖNYEY Sándor feltétele, 1934. EA5552. dorfán azonban nem volt mesterház, nem volt hova elhelyezni a mestert. A püspök úgy rendelkezett, hogy a gyarmati anyaegyház Kondorfán lévő telkén álló zsellérházba költöztetik. Úgy tűnik, hogy a kondorfai tanítómesterek még évtizedekig ebben a zsellérházban éltek s tanítottak. Feltételezhetően ez ugyanaz a ház, amely az 1829-ben a gyarmati plébánián tett püspöki látogatás Kondorfára vonatkozó jegyzőkönyvében is szerepel.

7 A jegyzőkönyv szerint a gyarmati „plébánosnak Kondorfa füiában is van háza, amiben jelenleg a ludimagister lakik, 18 kézi munkanap kötelezettséggel a plébánossal szemben és ez a híveknek a feladata... A ház mérsékelt állapotban van, fenntartására a plébánia hívei kötelesek, mivel pedig az illető plébános ezen alkalommal panaszkodott, hogy a kondorfaiak a 18 gyalognapot ezideig vonakodtak teljesíteni, amiatt az uradalom illendően megkérettetett, hogy a kondorfaiakat addig is, amig az iskolamesternek új házat építenek, - amiről a közösség előtt ugy nyilatkoztak, hogy egészen hamarosan megcsinálják, - a kötelezettség teljesítésére tekintélyével kényszeríteni méltóztassék. " Koncz György plébános úr 1849-ben járt Kondorfán, amikor elszörnyülködve látta, hogy a dűlőfélben lévő mesterház fustöskonyhájában 17 gyerek tanul. Ezt egy egy évvel korábbi tanító összeírás jegyzőkönyve is megerősíti: ,,Az iskolaház roskadozó, a közönség által építtetett és ugyanaz által láttatik el. Az iskola minősége: elemi, három derék (szoba-konyha-kamra). Tulajdonképpen iskolaház nincs is. A tanító számára van három derékból álló épület: szoba, konyha és kamra. Az iskolás gyerekek ennél fogva a tanítónak a füstös konyhájába húzódnak. " — írják az összeírok.

8 Még öt évig kellett várniuk a kondorfaiaknak, míg a roskadozó, fustöskonyhás zsellérház helyett új iskola épült. 1829-ben még úgy írták ,,egészen hamarosan megcsináljuk", 1861ben Koncz György plébános így emlékszik viszsza: „a mostani mesterház, új oskola mégis elkészült". Ez az újonnan épült iskola is a gyarmati anyaegyház telkén épült 1854-ben. A már említett 1858-as kataszteri térképen látható, hogy a „gyarmati egyházi fundus " az Alvégen (távol a Kovács-féle telektől) volt. Az 1477-es számmal jelzett belső telken láthatjuk a 83-as származású hajlított ház rajzát. Minden bizonnyal ez lehetett az 1854-ben felépült iskolaház. A helyettes plébános 1861. évi kimutatása szerint az iskola „ 2 öl széles és 2 '/2 öl hosszú " volt.

9 Méreteiről ítélve a kb. 4x4,5 méteres épület is fából készült és feltehetően csak tanterem volt. Azt a feltevést is megkockáztathatjuk, hogy a régi düledező zsellérházat lakás céljára megjavították és a tantermet